Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

Amint testileg társadalomra van szüksége az embernek, úgy van szüksége lelkileg is. kivált azon örök ezélja miatt, amelynek ismeretét előtte a kereszténység megnyitotta s amelynek elérését Krisztus egyenesen az egyházához való tar- tozáshoz kötötte.

Innen láthatni igazán, mily romboló munkát végeztek a Protestantismus alapítói, amidőn a Krisztus által szervezett egyházhoz való tartozás helyébe az egyes ember individuali- , tását beeröszakolták a kereszténységbe. Mert a protestantismus szerint a kér. ember önmagában elszigetelten áll; azt mond- ták róla. hogy elégséges önmagának az örök üdv elnyerésére. Megfosztották magokat az egyház vezetésétől, a szentségektől, és ime a történet már is világitéletet ül unokáik felett: a mai protestánsok elvesztették a kereszténység talaját lábaik alól, a rationalismusba merülve kételkednek kételyeik felett.

Azt a Krisztus által szervezett és saját tekintélyével fel- ruházott egyházat semmiféle árnyék-egyházzal vagy ember által kigondolt és csinált társadalmi szervezettel pótolni nem lehet. Aki az ember természetfeletti rendeltetését kijelentette, Jézus Krisztus, az egyúttal a társaságot is megszervezte az ember számára, mert tudta, mikép az ember nem több, mint gyarló ember, aki erős támogatásra szorul. Valamint tehát az ember végső ezélja természetfeletti czél: az örök üdvösség, úgy az egyház ezélja is természetfeletti, az emberek vezetése erre az örök üdvösségre.

Ezt munkálja az egyház első létezése óta. Benne átala- kult1 az ember, midőn kereszténynyé lett. Átalakult az egyedf a család — gondolkozásában s az élet gyakorlati nyilvánulá- saiban. Az embernek az örök czél felé törekvése átalakította annak földi viszonyait is. Mert az egyház, midőn czéljához képest az ember lelkét gondozza, nem tekint el a földi szűk- ségletektöl sem; nem másokért van ö. mint a földi emberek- ért, az egész emberért, aki testből és !élekből áll. 2

2 L. Hettinger: Apologie des Christenthums 1880. V. 21 und 22-er Vortrag «Kirche und Bildung». — Paul Schanz : Apologie des Chris- tenth ums 1888. III. 387. 1. «Das Christenthum und die Cultur.»