Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Irodalmi értesítő

zás. Abból a körülményből és tényből, bogy az esztergomi és kaloc-sai kanonokoknak privileginmjok van hermelinnel disz(- tett mozettát viselni: nem következik, hogy Magyarországban minden káptalanbeli kanonokoknak joguk van a hermelinhez. Kollányi úr velem szemben követett eljárásával azonos módon meghazudtolhatja amaz általános közvéleményt is, «hogy VII. Gergely pápa szilárdította meg a katholikus egyház- ban a papi nőtlenséget»; mert történetileg bizonyos, hogy a «VII. ( iergely Titán való időben tartott 1. és II. laterani egye. lemes zsinatokon még hozattak egyetemes érvényű szent káno- nők a nős papok ellen. Ne quid nimis! Kivált oly régi időre vonatkozólag, melyre nézve a legjobb szándékú ellenfél is csak a «talán», «azt hiszem, nem csalódom», «valószínű», «meg- lehelre» szőritkozhatik.

Ezen kis közbevetés után elismerem, hogy K. úr ezen második részben is szorgalmasan kutatott és az általa meg- fejtendő kérdésre vonatkozó okmányok rendszeres feltönteté- lésében túltesz minden magyar egyházjogi írón. Minden esetre dicséretet érdemel e hézagpótló munkájáért. Különösen nagy- becsű munkát végzett akkor, midőn a levéltárak poros ügy- darabjai közöl napfényre hozta az alsópapság végrendelkezésére vonatkozó királyi rendeleteket, kezdve .Mária Teréziától — egész napjainkig; nemcsak, —־ hanem azokat szerencsésen fel is dolgozta, meg is magyarázta.

Könyvének legrokonszenvesebb része a III. rész, mely a magyar kath. alsópapság hagyatékai körül való eljárást tár- gyalja, különös tekintettel az egyházi biztosok teendőire nézve, természetesen napjainkban. (226—282 II. I—III. §§-ban.) Egy helyen azonban itt is téved, a 234. lapon, ahol az egri érseki megyében szerinte ma is kötelező egyházmegyei törvényeket ismerteti. Nincs szándékomban az általa idézett statútumokat kétségbe vonni, sőt utána néztem az egri érseki levéltárban az idézett statútumoknak és úgy találtam, hogy azok számai helyesen vannak idézve, de nem tartalmuk. A káptalant kötelező eredeti statutum szerint mindenütt pengő pénz értendő; továbbá mindenik jelzett czélra külön-külön értendő a hagya- !ék: végre a tíz éven túli kanonokok nem 300. hanem 400