Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Bita Dezső: Az észnek alárendeltségi viszonya a hithez

16

takat azért állítaná tévesnek, mert azokat föl nem fo-gja: úgy sokkal inkább esztelenség volna az ember részéről, ha azokat, miket Isten az ö követeinek szolgálata által kijelen- tett. nem igazaknak véli azért, mert eszével nem kutat- hatja át».1

Vagy van tehát a vallásban titok, vagy ha ezt meg nem engedi valaki, az következnék, hogy az ember lehet minden- tudó, amely állításnál mi sincs oktalanabb, vagy hogy Isten nem Isten többé ; az az Isten ugyanis, kit az ember véges eszével kimerítöleg — adaequate — megismerhet, eszével meg- mérhet, átkutathat, nem végtelen. «Mindaz, mondja sz. Ágoston, amit a tudás felfog, a tudónak tudásával korlátoltatik», s azért hozzáadja: «Ha megfogod, nem Isten.»1 2 Tehát hogy Istent megfoghassuk, előbb istenné kellene lennünk ; «csak te magad, oh fölséges Isten, ismered tökéletesen önmagadat!»3 4

«A természetes ész javasolja, hogy a végtelenben lehet olyasmi, vagy valamely mód, aminek véges lények nem ré- szesei, sem pedig természetes okoskodás által ki nem kutat- hatók», okoskodik Suarez.1 «Igen, elkényeztetett ara az, akinek a gyémántok is terhére vannak. Sok ilyen, Krisztust követő lélek van, akik az oly fönséges titkok hitét alkalmatlan teher gyanánt tekintik. Nagy kedvezés. 11a a fejedelem kegyeltjei valamelyikének titkait tudtára adja: s igen nehéz tehernek tartod, ha az egek királya titkait kijelenti V»5

A megismerés függ a tárgy lényegének megismerésétől, minél jobban ismerjük a lényeget, annál tökéletesebb lesz a tárgy ismerete : már pedig Isten lényegét csak igen tökélet- lenül, hasonlatban ismerjük, csak közvetve, nem közvetetlenül, nem is annak valamely nyilvánulásával, miként az anyagi tárgyakat azok tulajdonságai által: hanem csakis müvei, vagyis okozatai által, melyek végtelenül különböznek az isteni töké- letességektöl: ha tehát Istent müveiből ismerjük, s ezeket alig

1 Contra Gent. L. I, ez. 3.

2 L. XII. De Civ. Dei c. 18.

3 Serra. 117. De verbo Dom. c. 3.

4 De myst. Trin. L. II. 19.

5 Segnen Incred. 320.