Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Csicsáky Imre: Dante theologiája

20S

Az angyalok, amint befolyással vannak az anyagi világra, ép úgy az emberekre is. Az alvilágban pl. angyal vezérli ál a költőt a Styx-folyón s nyitja ki a kaput, mely a pokolba vezet.1

A tisztítóhelyen is találkozik velők, amint a bűnbánókat vigasztalják.1 2

Az embert segítik a földön a sátán ellen való harczbai'1.3 Az angyalok egyike a Fortuna, a szerencse-istenasszony, aki a földi kincseket osztogatja, general ministra e duce.4 0 is az Űr szolgálatában ;ill s bölcsességgel teljesíti az Úrtól reá bízott feladatot.

IV.

Az ember, az emberi lélek, a paradicsom és a bűn.

Az isteni bölcsesség alkotásai közt a legcsodálatosabb az ember, amennyiben őbenne az isteni erő hármas működést pontosított össze: a tenyészetik az érzékit és az értelmit. A te- nyészeti életelv a hasznosat keresi, — az érzéki a kellemest, az értelmi a jót.5 A lélek, amennyiben értelmi, független az anyagtól, amennyiben érzéki, hozzá van kötve.“

Az ember az isteni felvilágosításban csekélyebb fokban részesül, mint az angyalok, akiket az anyag nem köt. Ez az oka, hogy az emberi értelem az isteni dolgokat csak mintegy homályban látja (Convíto, II, a). Ha azt mondjuk, hogy az ember él, ezt úgy kell értenünk, hogy értelmesen él, mivel ép ebben leledzik élete: aki csak érzékileg él, az nem él mint

1 Jnf. IX. 82.

2 Purg. II, 29; VIII, 22: XI. 78.

3 Pur״. V, 103.

4 Inf. VII, 74.

6 De vulgari eloquio II. 1. 2. Bonum utile, delectabile, honestum.

° Convito, III, 7. Summa Theol. 1. qu. 78, a. 1. Est quaedam ope- ratio animae, quae in tantum excedit naturam corpoream, quod neque etiam exercetur per naturam corporalem ; et talis est operatio naturae rationalis.