Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

- 179 Engedjétek meg, hogy beszédemet végezve ugyanezen igéket intéz- zeni hozzátok. Midőn kiléptek a templomból, o második szent Sión- bők akkor Babylonba tértek vissza; újra látjátok az arany és ezüst bálványokat, melyek előtt minden ember porba hull; újra fel- lelitek az emberi szenvedélyek hitvány tárgyait: a kincseket, a di- csöséget, a gyönyöröket, ezek a mai világ istenei, melyeket majd minden ember imád: újra látjátok azon visszaéléseket, melyeket mindenki megenged magának: azon gonosz szokásokat, melye- két a megszokottság szentesített; azon rendetlenségeket, melyek- böl a gonosz gyakorlat majdnem törvényeket alkotott. Akkor, kedves hallgatóm, ha a kevés számú, de igazi izraeliták közé akarsz számíttatni: mondd csendesen szíved rejtekében: Téged Iceli imádni Uram! Te oportet adorari, Domine: nem akarom, hogy oly népben legyen részem, mely téged nem ismer; nem fogok más törvényt ismerni mint a te szent parancsodat; nem iste- nek azok, kiket ez esztelen sokaság imád, hanem emberi kezek müvei; elvesznek -ezek velők együtt; oh Istenem, egyedül te vagy halhatatlan, csak téged illet az imádás, Te oportet ado- rari, Domine. Nincs semmi közösség Babylon szokásai és Jer 11- zsálem szent törvényei között ; Ábrahám csekély számú gyei- mekeivel foglak téged imádni, mert ez a te néped ma is, a hi- tétlen nemzetek közepette: velők együtt a szent Sión felé intézem összes vágyaimat: az én erkölcseimet ugyan gyengeségnek fogja nevezni a világ, de e boldog gyengeség fog 011 Uram, nekem erőt adni, hogy ellentállhassak a gonosz példák rohanó árjá- nak; Te léssz Istenem Babylon közepette, miként egykor Iste- nem leszesz szent Jeruzsálemben: Te oportet adorari, Domine.

El fog egykor múlni a rabság ideje is; meg fogsz emlékezni Ábrahám-és Dávidról; megszabadítod a te népedet, vissza fogsz kísérni a szent városba; és akkor te fogsz egye- dili uralkodni Izrael felett, és azon népek felett is, melyek még nem ismernek: romba lesz döntve minden, minden birodalom, minden jogar, minden emberi gőgöt hirdető szobor; egyedül te fogsz örökké lenmaradni, s meg fogja a világ ismerni, hogy egyedül Téged kell imádni, Uram! Te oportet adorari, Domine.

Izaiás önmagáról vallja, hogy korán reggel felébredt, Istent, mint tanítóját hallgatni : fölébreszti reggel, reggel fölébreszti fiiVI*