Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Engelsz János: Az új-szövetség görög nyelve

- 150 —

nyelvészek ki is mutathatják a magyar nyelven észlelhető ide- gén hatásokat: a szláv, német, olasz, latin, tót, oláh hatásokat. Természetes tehát, hogy az apostoli szent-írók, mint görögül beszélő zsidóknak görög nyelvezetén is érvényesült a héber hatás.1

E hebraizálás onnan keletkezik; mivel 1-ör az apostolok a köznapi elet közönséges görög nyelvén beszéltek és görög nyelvök attikai tisztaságára és szép hangzására nem nagy gondot fordítót- tak, hanem saját aramaikus nyelvűkből majd egyes fordulatokat, vagy nyelvök mintájára készült kifejezéseket szőttek beszédjeikbe? sekképen szótári és nyelvtani hebraismusokat elegyítettek görög nyelvezetükbe; mivel továbbá: aramaikus szóknak megfelelő görög szókat használtak tekintet nélkül arra, hogy e görög szók ér- telnie aramaikus szótársaik értelmétől egészen eltértek; de e hebraizálás végre leginkább abban leli okát, mivel a szent-írók zsidó és keresztény dolgokról értekezve a Hetvenesek görög fordításával éltek; ez pedig természetszerűleg nagyon magán viseli héber eredetének hebraizáló sajátságait.2

De midőn mondjuk, hogy az új-szövetség szent-írói nyel- vezetőkben hebraizálnak, távolról sem állítjuk, hogy az após- tolok eredetileg aramaikus nyelven fogalmazták irataikat, s

1 ״Oly biztosan állíthatjuk a nyelvről, hogy a testtel felruházott erő. úgy szólván megtestesülése a gondolatnak, hogy csaknem époly könnyen képzelhetünk lelket test nélkül, mint gondolatainkat külső kifejezések alakjai nélkül. Ez okból a szellem teremtményei eszközei- nrk is maguk részéröl annak jellemét kell idomítani, korlátozni; s meghatározniok. úgy hogy valamely nemzet szelleme, szükségkép viszonyban áll a nyelvével.» Wiseman i. h. 89. 1. Ide illenek verulami Baeo e szavai: «Capiuntur signa haud levia, sed observatu digna, (quod fortasse quispiam non putaverit) de ingenio, et moribus populo- rum et nationum ex linquis eorum.» Leibnitz szerint: a nyelv a szel- lem tükre. Villemain szerint: a styl a lélek arczulata. Általán isme- retes Buffon e röpke szava: «Le styl c’est l’homme.» Simon!/!, szerint (A magyar nyelv. I. 48. 1.) Herder volt az első, aki kimondta, hogy «minden nyelvben az illető népnek gondolkodása és jelleme tükröződik.»- Van den Hímért a túlbuzgó hebraista nem átallotta vallani hogy maga Demosthenes, ha ugyanazon tárgyat adja vala elő, melye- két az apostolok, kellő érthetőség és nyomaték okáért nem mellőzhette volna a hebraismusokat.» Winer i. h. 40 1.