Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Bevezető
a bölcseletnek külön közlönye legyen s már akkor kijelen- tettem abbeli meggyőződésemet, hogy a hittudomány külön folyóiratot kíván. Reméltem is, hogy ha a «Bölcseleti Folyóirat» életre képesnek bizonyul, találkozni fog arra hivatott egyén, a ki majd a hittudománv művelésére létesít közlönyt. Mások is számosán ápolták ezt a reményt. De miután huzamos időn át hasztalan vártunk, bennem már több mint egy évvel ezelőtt megérlelődött az a szándék, hogy bölcseleti folyóiratom mellett hittudományi közlönyt is indítok, ily czím alatt: «Hittudományi Folyóirat». Azóta a hittudomány több jeles művelőjével egyetemben tanulmányoztuk e kérdést s tetemes anyagól is gyűjtöttünk a megindítandó közlönyhöz. Knnek folytán elhatározhattam, hogy a szándékolt folyóiratot 1890 elejével megindítom s szándékom kiviteléhez szerencsés voltam kinyerhetni fötisz- telető egyházmegyei hatóságom kegyes engedélyét, a követ- kezö okiratban : 2520 ־1889 A Csanádi káptalani lielynöktölNt. Igazgató Úr! Minthogy Nt. Uraságodnak a hittudományokban ismeretes jártassága egyrészről kezességet nyújt az iránt, hogy a Nt. Ura- ságod által tervbe vett, illetve szerkesztendő hittudományi folyó- irat olyas valamit, a mi a hit- és az erkölcstannal ellenkezik, nem fog tartalmazni; a «Bölcseleti Folyóirat» szerkesztése által e téren szerzett tapasztalatai pedig másrészről elegendő biztosítékot képeznek arra nézve, hogy az új folyóirat a kül- földi hasonló tárgyú időközi szakirodalom színvonalára fog emelkedni, és a magyar hittudományi irodalom felvirá- goztatásához hathatósan hozzá fog járulni: f. hó 14-én keltezett kérvényére vonatkozólag készszívesen megengedem,, hogy a jövő 1890-ik év elejétől «Hittudományi Folyóirat))■
