Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

652

oly ügyének vegy kérelmének megokolása vagy elfogadtatása czéljából kifejteni, mely szívéhez, életéhez van kötve.

Miután ekként az emberiség tudatába ment át. hogy mily hatása van az ékesen szóló beszédének, melyet a hallgató hangulatához és a beszédtárgy sajátosságához mért, mindenki, a ki valamit elbeszélni óhajt, először arra törekszik, hogy oly tárgyat válaszszon beszéde anyagául, melyről a hallgató eszmevilágát mérlegelve tudja, hogy az benne érdeklődést fog kelteni; ezután megszerezni igyekszik azt az ügyességet, hogy a mit mond, egyúttal jól. helyesen mondja el, mint azt a beszéd tárgyának természete megkívánja.

Azon a műveltségi fokon, melyen már az emberiség áll, a beszéd tárgyának megválasztása és helyes előadása oly köz- kincs, hogy azt már nem annyira mint a tudás kifolyását, hanem mint a jó ízlés folyományát gyakoroljuk és követeljük meg másokban is.

• A müveit ember ma bölcseleti ismeretekkel bir, az er- kölcstan követelményei iránt érdeklődik, nagy vonásokban ismeri az emberi szív követelményeit, tapasztalás folytán sokat tud az élet azon nagy igazságairól, melyek az emberi szellemet foglalkoztatják: ezekkel egyesíti azt a megfelelő képességet, mely az emberek közös kincse; ez ismeretek együttvéve szónoklatra alkalmassá teszik öt a nélkül, hogy magát hivatására nézve szónoknak vallaná.

Ez azonban még korántsem hü képmása a mai kor müveit emberének, ki az ismereteknek bizonyos és hivatá- saihoz szükséges faját és részét megszerezte. A túlnyomó többség elsajátította azt a képességet, azt a finom érzéket, hogy azt, mit tudatába átvitt, mi reflexiók segélyével fényes világításban összepontosül benne, azt világosan, a kedély hevétől megmelegítve elő is tudja adni.

Saját értékének öntudata megadja neki a felszólalás bá- torságát, fegyelmezett eszmemenete helyesen tagolja és jó sorrendben csoportosítja gondolatait. Élénk képzelőtehetsége gyorsan összehozza a kellemes vonatkozásokat, előhozza a képleteknek és a találó hasonlatoknak azt a kecses mezét, mely nagyban előmozdítja a tartalom megkedvelését is. Nem