Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Demkó György: A papok végrendelkezési joga
van. hogy az osztrák concordatum 21. czikkelye ezen kor- Iátokat óhajtotta felnyitni a magyar főpapokra nézve. Ha azonban az alsóbb-rendü papságra nézve is akarja magva-' rázni a 21. czikkelyt, akkor nincs igaza, mert az alsóbb-rendü papságnak szokásjog adta szabad végrendelkezési joga sem a concordatum előtt, sem azután nem vonatott kétségbe Magyar- országon. Különben ma. mikor a concordatum egyoldalúlag felbontatván, nincs többé érvényben, a magyar főpapság, mint tudok rá esetet, nem alkalmazkodhatik többé a concordatum szabványaihoz, hanem az 1715-ki Kolonics-féle egyezséget kell magára néze irányadónak tekintenie. Eltekintve azonban min- dentöi, ha az osztrák concordatum idézett 21. czikkelye Moy véleménye szerint volna értelmezendő, azt hiszszük, vilá- gosabban fogalmaztatott volna a szerződő felek részéről. Moy véleményének tarthatatlansága kitűnik végre a legújabb osztrák és magyar egyházi zsinatok határozataiból is. melyek közül legyen elég csak kettőt idéznem. Az 1858-ki bécsi tartományi zsinat ezt mondja: «Immemorialis temporis con- suetudine induetum est, ut clerici pro foro externo de om- nibus, quae relinquerent. bonis etiam ad causas profanas testari possent.»1 Az 1858-ki esztergomi zsinat pedig, miután a VI. feje- zet 4. §-ban a papok végrendelkezési jogát világosan elis- merte, kijelenti, hogy az egyház ősrégi kánonjainak szelleme ma is kötelező az egyházi javak kezelésére nézve, mely egyházi javak ma is «vota fidelium, pretia peccatorum et patrimonium pauperum sunt.» Azután következőleg inti a pa- pokat: «Hortamur omnes in sanctuario Domini servientes, ut concessa libertate testandi in spiritu duntaxat ecclesiae et juxta ss. canones utantur, inhibemus proinde, ne unquam testamenta contra ss. canones condant, aut reditus eccles. congruae suae sustentationi superfluos in usus manifeste profanos, vei sanctitati et bonae famae status clericalis ad- versos, relinquant.»2 — 643 — 1 Hist, polit. Bl. i. h. 929 1. 3 V. ö. Cr. Samassa egri érsek t879. évi körleveleinek 19. lapját. 41*
