Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Demkó György: A papok végrendelkezési joga
— 639 — Lorenbeck,1 a ki osztja Moy nézetét, úgy okoskodik, hogy a testamentum, testari és hasonló fogalmak a «donare» szóval is kifejeztetnek ; de mi a Historisch-politische Blätter czikkírójával nem bírjuk belátni, hogy ha a trienti sz. zsinat oly messze elterjedt jogot akart eltörülni, miért nem fejezte azt ki világosan ? minek használt ily fontos intézkedésnél olyan általános és homályos értelmű szót, mint a «donare» ? Nem kevésbbé elhamarkodott Lorenbecknek az a másik íté- lete, hogy «ámbár a zsinat szó szerint csak azt tiltja : «ex reditibus ecclesiae augere consanguineos familiaresve», mégis ezen tilalom az egyházi vagyonnak minden világias czélra való fordítására is értendő». Vájjon feltehetö-e a trienti zsinatról, hogy ily fontos törvényt, mint a hogy Moy és Lorenbeek magyarázzák, meg- felelő érzékeny büntetések nélkül hozott volna ? Hiszen a zsinat atyái tudhatták azt, hogy ha ök a papság által szél- tiben használt végrendelkezési jogot eltörlik, lesz olyan a papság kebelében nem egy, a ki az ö tilalmukat át fogja hágni. Ezen engedetlenek ellenében bizonyára gondoskodtak volna megfelelő büntetésekről. És mert ezt a zsinat nem tette, bizonyára más szándéka volt idézett határozatával, mint a mit Moy és Lorenbeek vitatnak; azt különben maga is jelzi, hogy mit akart elérni: «ut (clerici) omnem hunc hu- manum effectual erga propinquos deponant.» Ha mindezekhez felemlítem még, hogy a trienti zsinat idejében a papság végrendelkezési joga Franczia- és Spanyol- országban már megvolt és királyi felső jóváhagyással is meg volt erősítve, vájjon feltehetö-e az említett országok köve- teiröl, kik a zsinaton jelen voltak, hogy ilyen fontos jognak eltörlését szó nélkül hagyták volna, mint a hogy ezen eset- ben fel kellene ezt róluk tenni ? Bizonyára nem. És mert ilyen tiltakozásról sehol sem olvasunk, nem marad más hátra, mint azon meggyőződésünknek adni kifejezést, hogy a zsinat 1 Hist, polit. Bl. i. h. 925. 1. 1. jegyzet: «Ueber die kanonischen Bestimmungen für die Errichtung der Testamente der Geistlichen» Münster, 1857.
