Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Palotay László: A modern hitetlenségnek okai és óvszerei

tanulékony lélekkel fogadott, megveti? Honnan e rendkívüli változás ?

Ha a modern hitetlenségnek a felhozottak közül tulaj- donképen egyik sem oka, a betegség vagy csak képzelt, vagy pedig rejtély, mely esetben nincs mást mit tenni, mint annak terjedését a társadalomnak vallási és erkölcsi kárára összetett karokkal szemlélni. De minthogy elvitázhatatlan tény az, hogy e betegség, mely a hitetlenség neve alatt az egész kereszténvsé- get fenn és alant, de inkább fenn megszállotta; az nem igen régi: bizonyos, hogy tehát az ok sem az; vagy ha igen, az a kérdés : miért látjuk csak napjainkban ennek következményeit? Elis- merjük, hogy az elősorolt okok együttesen és egvenkint 11a- talmasan ostromolják a hitet és minden vallásos elvnek meg- döntésére szövetkeznek, hasonlók a tenger habjaihoz, melyek a legkeményebb sziklát is lassankint elmossák. Ellenben itt áll a hitnek épülete, mely több századon át a szakadársá- goknak, az eretnekségeknek és a legdühösebb üldözéseknek volt kitéve, melyek által csak erősödött és szépült : és most ez épület a XVI. század óta oly zivatarnak van alávetve, hogy abból több kö elmosatott, a hitetlenség és az istentelenség dühös árjától elhordatott. Mi üthette a keresztény társadalmon e mély sebet? mily romboló elem áshatta alá a keresztény hit- nek oly szilárd és régi épületét? mi oka a betegségnek, mely a kereszténység szőllöjében minden szakadárságnál és eretnek- ségnél nagyobb kárt okoz?

Hogy ezt felismerjük, a hitetlenségnek terjedését szűk- séges tanulmányozni, s annak megjelenését kijelölni; szem- ügyre kell venni a helyeket és a személyeket, kik e betegsé- get először megkapták, s meg kell szívlelni azoknak vallomá- sait, kik annak terjesztői voltak, és mai nap is terjesztik.

A hitetlenségnek, mely ma tetőponton áll. elöbárdosai a XVI. század végén és a XVII. elején tűnnek fel, midőn Leib- nitz megdöbbenve írta ; «Vannak pokoli büszkeséggel telt ein- berek, kik véleményüknek győzelme végett a világnak mind a négy részét lángba borítanák; midőn a tanítás a nyomda által gyorsan terjedett, midőn a Protestantismus az észt a tekintély és a hit őrizetétől elvonta s azt a tudomány— 596 —