Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Palotay László: A modern hitetlenségnek okai és óvszerei
czéljához közeledünk, mely a legáltalánosabb vallástalanságot vonja maga után, vagyis: hogy a vallástalanság lesz a val- lás. Az egyháznak az államtól való elválasztási eszméje, mely a modern összes törvényhozókat áthatja, világos jele annak, hogy ez előbb vagy utóbb, de biztosan be fog következni. Egy új vallás mai nap lehetetlen: ki a katholikus vallást megveti annak nincs többé vallása, és ilyenek manap sokan vannak. A vallástalanság vagy hitetlenség a mai kornak legveszedel- mesebb betegsége, melylyel az egyháznak szembe kell szál- lania; ez minden eretnekségeknek eretneksége, mely közöt- tünk olyannyira pusztít; ennek okait kell kutatnunk, hogy orvosolhassuk. Sokan találgatták a mai hitetlenségnek okait, kiknek mély és részrehajlatlan tanulásuk munkánkat könnyűvé teszi. Azt mondják : a keresztény társadalomban naponta jobban tér- jedö fekély az emberrel született büszkeségtől, a földi javak rendetlen szeretetétöl, az élvek vadászatától, főleg a minden- nél erősebb érzéki szenvedélyektől származik. E szenvedélyek a szívnek üregében vastag felhőt vonnak, mely lassankint az észt és a hitet elhomályosítja, és az észnek világa előtt nemcsak a természetfeletti, hanem a természeti igazságok- nak világosságát is elrejti. Ezt a pogány bölcs e szavakkal fejezte ki: «Nincs bűn, mely iránt nem vonzódnék a piszkos szenvedély, mely a tehetségnek ellensége, az ítéletnek meg- rontója, az ész világának homálya, és a mely az erénynyel minden szövetséget megvet».1 De azt kérdezzük, vájjon a szenvedélyek és követkéz- menyei csak ez utolsó két században tűntek fel a földön? Vájjon azelőtt, minden időben és helyen, nem uralkodtak-e, nehéz járomként terhelve az emberek vállait? Ki sem tagad- hatja, hogy a szenvedélyek az embert mint martalékot a pa- radicsombeli vétek elkövetése után szállották meg, az em- bért követik, és követni fogják a számkivetés honában min- denhova. Sőt állíthatjuk, hogy a szenvedély zsarnok uralko- dása a tölünk távolesö századokban sok tekintetben erősebb * • 1 Cicero. De senect. cap. XIII. • Hittudományi Folyóirat» 1890 38
