Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

1. zsidó, 2. átírva, 3. Aquila, 4. Symmachus, 5. LXX, 6. Theo- dotion) és kivonata a Tetrapla. A mü eredetije Pamphilus könyvtárába került Caesareában; sz. Jeromos használta, a görög egyház írói is említik egész 608 körűiig, ez időtől fogva nyoma veszett: ez írókból ismerjük a mü egyes tőre- dékeit. A LXX-nek a Hexaplaban levő szövege sokszoros másolás útján nagyon elterjedt, s ezt a szöveget nevezik «hexaplaris recension-nak: e sokszorosítás terjesztésében a föérdem Pamphilus áldozár- és Özséb püspöké.

Nemsokára Origenes után alexandriai Hesychius és antiochiai Lucián a LXX szó végének javításához fogtak (emendatio), és ez a recensio neveztetik xoivn s*.S0׳7׳.; = közön- séges kiadásnak. Az V. században erre egész javító-mánia ütött ki. mindenki javítani akart: így jött létre a VI. század- ban egy új zoivr! z/.fiom:.

Meglevő kéziratai közül a legnevezetesebbek: Codex Vaticanus (B). kora: a IV. század eleje vagy közepe : hiányzik az eleje Gen. 1, 1. —46, 27.: Codex Sinaiticus וא) a IV. szá- zadból. de Pentateuch hiányzik: Codex Alexandrinus (A) az V. századból; a párisi Codex Ephremi rescriptus (C), az V. századból, de palimpses lévén, (lemosatva és újra írva) egy könyve sincs meg teljesen. A szöveg lényegében megegye- zik a Maszorahval, de részletekben van eltérés, a mely a mi tárgyunkat nem érinti — s ez áll valamennyi fordításról általá- ban — a régibb recensio egy régibb és jobb recensióját kép- viseli az eredeti szövegnek, ez a kritikai kutatás eredménye; ellenben a hexapalaris recensio közelebb áll a Maszorához.

Hátra van még, hogy a LXX-böl folyó, tehát indirect fordításokról szóljunk nehány szót. A II. században Kr. u. több latin fordítás nyomára akadunk, melyeknek a liturgikus használat okozta szükség adott létet; de valamennyi háttérbe szorult a legrégibbhez képest, melyet a IV. század írói Itala-nak neveznek. A régi latin fordításoknak kéziratban. — köztük egy az egész Pentateuch szövegével — vagy másként fen- maradt töredékeket, bárha lehet, hogy más fordítás marad- ványa, «Itala töredékei» néven gyűjtik. Az egiptomi kereszté- nyéknél több egymástól független kopt nyelvű fordítást fedez— 546 —