Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Huber Lipót: Jézus Krisztus emberi származása
oldhatjuk meg. Ugyani* a Krön. I. 3. 19-böl Abiud és Resa vagy egyszerűen kihagyattak, nem lévén szokásban a nem- zetségfát teljesen följegyezni; vagy pedig úgy is megfejthet- jük e tüneményt, hogy mivel a keletiek szokása szerint a férfiaknak gyakran két nevök volt, — mint ezt a Szent- írásnak is nem egy helye tanúsítja — fölteszszük, hogy Máté és Lukács is Moszollámot és Hananiast a traditióban híven megőrzött s köztudomású másik neve alatt fűzte nemzetség- fájába (Schegg). Hogy Máté nehány ízt kihagyott a nemzetségfából, azon zsidó fölfogás szerint nein ütközhetünk meg, mert miként fönnebb említettük, az ősök felsorolásánál minden íznek elő- számlálása nem tartatott okvetetlenúl szükségesnek, sőt a származási jegyzékeket ily módon sokszor szándékosan meg- rövidítették.1 A mi azonban különösen a második tizenné- gyes szakaszt illeti, fölvethető ott az a kérdés: miért hagyta ki Máté épen Okoziast,1 2 .loast 3 és Amaziast? 4 Biztosra ve- hetö. hogy ez nem véletlenül, hanem czélzatosan történt. Ámde sz. Jeromos mégis keveset mond, midőn azt állítja, hogy e kihagyás azért történt, hogy a tervezett «quatuor- decim» itt is kijöjjön.5 6 Mások Maldonattal ennek magyará- zatául utalnak az Exodus 20, 5. szavaira: ״ego sum Domi- nus Deus tuus fortis, zelotes, visitans iniquitatem patrum in fllios, in tertiam et quartam generationem eorum, qui oderunt me». Már pedig az itt kihagyottak utódjai voltak annak az istentelen és gyalázatos Athaliának (Achab és Jezabel leánya- nak) ki Joran felesége volt, s kit az Űr avval fenyegetett, hogy minden maradékát kiirtja.״ «Az említett három gene- ratio kihagyásával tehát az evangélista azt akará jelezni, hogy azok Isten előtt, mintegy nem léteznek.» 1 V. ö. pl. Krön. I. 8, 1. Gén. 46, 21. és Krón. 1.7,6. 2 Kir. IV, 8, 24. 3 Krón. 1. 3, 11. 4 Kir. IV. 12, 21. Krón. II. 24. 27. 5 E hármas tessaradecas mysticus jelentőségéről 1. Maldonat és Cornelius a Lap. commentárjait. 6 V. ö. Kir. III. 21. 22. — 522 —
