Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Bita Dezső: Hit, ész, tudomány
— 494 — hanem inkább arra való az ö nagy haszna, hogy a szellem erőfeszítéseit fokozza, míg azokat egyúttal veszélytelenekké teszi. Különösen áll ez a bölcseleti tndományra nézve, mert a hit nemcsak ösztönt ád azok művelésére, hanem az ész- nek. hogy el ne tévedjen, fáklyaként világít, hogy az igazság útjáról el ne térjen, a mi mennyire hasznos a tudományokra nézve, megfoghatóvá teszi azok vastag tévedése, kik a hitet magoktól ellökték, kikről mondja az apostol: «Hiúkká lettek gondolataikban, és meghomályosodott az ö esztelen szívok; magokat bölcseknek mondván, bolondokká lettek . . . Isten igazságát hazugsággal cserélték föl s inkább szolgálták és tisztelték a teremtményt, mint a Teremtöt, ki mindörökké áldott legyen. Ámen».1 Azért vallja a hit igazságairól Male- branche, hogy valahányszor nálok nélkül, vagy ellenük kezdett bölcselkedni, mindannyiszor fönnakadt; a hit az, mely öt az Istennel némi viszonyban álló igazságokra vonatkozó vizsgálódásaiban kalauzolja és istápolja.2 Lehetséges, hogy a tudományok, főleg a természeti tudó- mányok, a hittel, illetve annak igazságaival a legbensöbb összefüggésben állanak, mely esetben a hit a határtalan véle- ményszabadságot megszorítja; de ez a korlátozás távol attól, hogy a haladást akadályozza, inkább az észt sikertelen kalandozásaitól, a tévelv örvényétől tartja vissza, azért inkább használ neki, mert erejének egész súlyát tehetségének meg- felelő tereken érvényesítheti, hiszen semmi sem emeli annyira az elme erőit, mint ama bizonyosság, hogy azok jól használ- tatnak, ez igazgatja, összpontosítja, felbátorítja azokat, s mintegy szárnyakat ád az észnek s azt eszközli, hogy az oly magaslatokon is haladhasson, a melyek reá nézve tér- mészet szerint hozzáférhetetlenek : szóval a hit az észre nézve nem ellenség, mely ellene harczol, hanem tekintély, mely szabályozza.8 Ha a kereszténységet megelőzött korban a pogányok az érzékfölötti igazságok kutatásánál valamely végeredményre jutottak is, ezzel meg kellett elégedniök. s 1 Róm. I. 21—25. 2 Entretien 9. sur la Metaphysique VII. s Nicolas: Etád. philos. Tom. III. 524.