Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

453

az ember birtoka, és hogy miért az. Ebből kitűnik, hogy min- den ember képes a neki átengedett részt másvalakinek, t. i. az ördögnek ajándékozni. így a gonosz szellemek tettei, melyeket e világban véghezvisznek, Istentől függnek, ki azo- kát megengedi, de egyúttal az embertől, ki azoknak kedvez és a kis darabot, melylvel rendelkezik, nekik átengedi.

De Isten az ördög beavatkozását csak annyiban engedi meg, a mennyiben jónak látja. Ebből következik: 1. Ha va- laki segítségül híja az ördögöt, akkor ez befolyást gyakorol- hat az illetőnek egyéni sorára, de nem a társadalmi életre, hogy a nyilvános rend meg ne zavartassék. 2. Valószínű, hogy az ördögnek Isten több hatalmat ad a physikai világ- ban a rossz tettekre, mint jó cselekedetekre; mert az ördög végső törekvése mindig a rossz létesítése vagy gyarapítása, s a jó, melyet esetleg tesz, csak eszközül szolgál e czélra. Azért a javak, melyeket az ördög nyújt, mindig hiúk, látszó- lagosak: a bajok pedig, melyeket okoz, nagyon is valódiak. Ezért a csodás események, melyek tőle erednek, csak árnítá- sok, látványosságok. 3. Mivel az emberek gyöngék és könnyel- müek, azért czélszerü, hogy az ördög rendesen rút alakban mutatkozik, miáltal könnyű szerrel megútálhatják öt. Ezért, a ki általa megcsalatja magát, saját magának tulajdoníthatja.

(Folytatása következik.)

P. Ser.

A föld teremtése és az adamita népek története Ádámtól kezdve Jeruzsálem pusztulásáig. írta dr. Kom- poltí Ábrahám.

Dr. Kompolti Ábrahám egyet gondolt, kettő lett belőle : megírta a föld teremtésének és az adamita népeknek törté- netét. Ezt jelzi legalább Budapesten Márkus Samu könyv- sajtójában nyomatott, elég szép kiállítású munkájának fent- idézett czíme.

A czímet megillető érdeklődéssel fogtunk dr. K. Á. műn- kajának olvasásához; érdeklődésünket csak fokozhatta az a körülmény, hogy specifice magyar munka fekszik előttünk.