Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

— 450 —

Isten minden dolog teremtö.je és rendezője nemcsak a mennyiben kezdettől a meglevő rendet létesítette, hanem oly értelemben is, hogy semmi sem történik, a mit ö nem müvei, nem művelhet vagy létrejönni nem enged. Az első esetben parancsol, akar és maga tesz: a másodikban parancsol, akar, de más valaki hajtja végre az ö ösztönzése vagy csak ve- zetése mellett. Valamivel bonyolultabb a harmadik eset. Isten megengedése nem jelenti valamely rendelet, vagy minden physikai kényszer, vagy pedig ösztönzés hiányát, mely a cselekvő lényt oly működésbe hozná, mely ellenkezik a meg- engedettek Látnivaló tehát, hogy az így értelmezett megen- gedés szabadon cselekvő lényeket tételez föl, vagyis olyano- kát, melyek elhatározásuk közvetetlen és független okát önmagokban bírják. Szabad erőket teremteni és őket szabad- ságuk érvényesítésében megakadályozni ellenmondás volna. Minthogy tehát Isten a világegyetembe szabad lényeket is helyezett, következik, hogy a világegyetemben egész sora létezik oly tényeknek, melyeknél Isten megelégszik avval, hogy azokat megengedi, de melyek eredményeit végtelen böl- csessége és hatalma szerint az általános világrendbe vissza- vezeti.

Az anyagi világ magában foglalja azokat a lényeket, melyek működésük meghatározó okát nem bírják önmagok- ban. Az összes anyagi létezők, ide értve a növényeket és az állatokat, sőt az emberi test bizonyos részeit is, kívülről indíttatnak működésre, mely az élet kivételével már eleve bizonyos módokra van szorítva.

Az emberek és az angyalok csodálatos teremtmények, melye- két Isten mindjárt teremtésök alkalmával bizonyos fokú szabad- sággal ruházott föl. Ez a szabadság az angyali és az emberi természet eredeti nemességét teszi, és ámbár vele együttjár a veszély, hogy rosszul . használtatik, mégis az erkölcsi jó megvalósításának feltétele; mert az erkölcsi jó csak akkor ilyen, 11a szabad cselekvésből ered. Szabadság nélkül a jó megszűnik annak lenni, a mi; nincs erkölcsi értéke, többé nem jó: nem létezik többé erény, sem ennek jutalma; az ember többé nem ember, mert mi szabadok vagyunk eszes-