Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Irodalmi értesítő
M3 dolkodása valami positiv, bizonyos dolog, melyen a positiv tudományok is alapulnak; és mégis egyúttal érzékfölötti. A positivisták szerint Isten, ha egyáltalában létezik, nem tehet semmit az anyagi világban, mely saját útján halad és idegen erő beavatkozása által csak kihozatnék rendes kerék- vágásából. A rationalisták megengedik Isten létét; azonban kellő távolban tartják öt a világtól, hogy ezt a nagy gépet meg- mentsék a szörnyű katasztrófától, mely szerintök Isten be- avatkozása folytán keletkeznék. Azt mondják: «A tudomány lehetetlen, ha a természet törvényei nem változatlanok». Erre azt feleljük, hogy a csoda jegyei nem azok, melyeket Jules Simon említ. A csoda nem állandó eltérés a törvénytől. Ellen- kezöleg: a csoda rendkívüli esemény. Ha fölteszszük. hogy az összes halottak vagy azok legnagyobb része haláluk után a tizedik napon föltámadnak: minő csoda volna az, hogy Lá- zár a negyedik napra, a naimi özvegy fia pedig néhány órával elhunyta után támadt föl? A csodák nem rendetlen mozgások; mert különben a csodálatos gyógyítások, melyek megszüntetik a betegséget, ezt a rendellenes állapotot, ren- detlen mozgások volnának! Az erkölcsi rendre nézve a csoda még kevésbbé rendetlen állapot! hanem ellenkezőleg lényeges alkatrész, mivel kielégíti az ember vallási szükségletét és természetes hitét az isten gondviselésben. A csodák végre nem egy szeszélyes a,karat kifolyásai. Mert ha Isten magas és hozzá méltó czélokért bölcsen beleavatkozik az emberi ügyekbe, akkor ez nem szeszély, hanem erkölcsileg sziiksé- ges dolog s a jóság és a bölcsesség egy ténye. A csoda nem teszi lehetetlenné a tudományt. Mert a természeterök műkő- dése mindig feltételezett. Egy adott erő mindig ugyanazt a hatást hozza létre, ha ugyanazon körülmények közt van. Egy természet- tudós sem fog panaszkodni az ö tudománya megbízhatatlansága miatt azért, mert egy vízben áztatott löportöltés, ha gyufát tartunk hozzá, nem robban föl; ellenkezőleg el fogják is- merni, hogy így kellett történnie, mivel nem voltak meg a felrobbanás összes kellékei. Ép oly kevéssé szabad a tudós- nak egy csoda esetében panaszkodnia, hogy egy bizonyos
