Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház

;״'

— 430 —

Azonban van egy dolog, melyen nem szabad úgy könnye- dén, sebtiben s felületesen átsurranunk; s ez az egyház és egyházi szók miként használatára vonatkozik, midőn akár az egyiket, akár a másikat jelző szerepben alkalmazzuk. Vagyis hogy magyarán kimondjuk a dolgot s fején találjuk a szöget, az a kérdés merül fel előttünk, helyesek-e s vájjon miért a következő kifejezések: egyházjogtan, egyháztörténelem, egyházta- nács stb . . . s ha igen, miért nem mondjuk pl. egyházbeszéd, egyházszónok, egyházátok, egyházszemély, egyházember, egyház- rend stb. ?

Ha az említett kifejezéseket egymással összehasonlítjuk, lehetetlen észre nem vennünk, hogy az egyház szó mind- egyikben jelző gyanánt szerepel. A ki a magyar nyelv mon- (lattanának elemeivel csak némileg is ismerős, az bizonyára tudja, hogy az úgynevezett birtokos jelző és melléknévi jelző közt meglehetősen nagy a különbség; hogy pl. egy útszéli példát hozzak fel, egészen mást jelent az úti fű mint az út füve, házmester mint házi mester, város háza mint városház stb. S legkivált ez utóbbi példa szerint kell megítélni a fen- tebbi szavak helyes vagy helytelen voltát is. Vagyis magya- rán szólva a birtokos jelző szorosabban egyházhoz tartozó fogalmakat fűz össze, míg a melléknévi, máskép tulajdonság- névi jelző a jelzett tárgynak csak bizonyos minémüségét tünteti fel. (Megjegyezzük még, hogy a nyelvtudományi okos- kodás e menetét az összetétel különfélesége is módosítja.) így aztán könnyen nyitját találjuk az egyház-jogtan (egyház jogtana), egyháztörténelem (egyháztörténelme) kifejezéseknek. Mert egészen elütő értelemmel bírnak ezektől az egyházi jog- tan (egyházias szellemben előadott jogtan) s egyházi történelem (oly történelem, melyben a fösúly az egyházi dolgokra van fektetve) kifejezések. Míg ellenben az egyházi beszéd, egyházi szónok, egyházi irodalom, egyházi ember, egyházi év, egyházi rend stb. kifejezésekben az egyházi jelző csak bizonyos értelemben módosító értelemmel bir (törvényszéki beszéd, országgyűlési szó- nők, nemzeti irodalom, világi ember, polgári év, nemesi vagy világi rend stb.) . . . Példák :

«Bűneidet minden esztendőben az anyaszentegvház tör-