Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház

is csak részben sikerült szilárd és állandó épületek emelésére szoktatnia, a ház szót a német szomszédtól kölcsönözte. Ház volt neki minden épület, melynek falai és tetőzete voltak; ezek közül azonban kimagaslott egy ház, melyet ők eyyház- nah neveztek el. Miért? mily alapon?

Nem kell komolyan foglalkoznunk azon véleménynyel. mely az «egyház» elnevezést az égház kifejezéstől szármáz- tatja. Manapság, midőn a nyelvészet nem a kalandos észjá- rás szeszélyes ösvényein tévelveg, hanem tudományos szem- pontoktól és elvektől vezéreltetik, e regényes és tetszetős szó- származtatás szóba sem jöhet.

Sokkal valószínűbbnek látszik az a föltevés, mely az «egyház» szó ősanyjának az «una domus» kifejezést tartja. Ez igazán természetesnek tűnik fel; sőt — mi több! — nyelvtörténelmi adalékkal is támogatva van. Ugyanis Mihály deák (Michael literatus) ezen czím alatt (1529—41 közötti időben) megjelent munkájában: «Az nehez igéknek magarsa- aurái me’lek az vy testamentumban vadnak abc zerint bibbiaja» az első lapokon több zsidó és görög szót magyaráz s ezek révén sorát ejti a következő fejtegetésnek is : Egy ház, isten tisztességére rákot liaz, templom. Ennen vvn eredetet ez szó hoy az kerezeienek elein eggtet laknak vak!, és egg hazban mint meg vagon Írva az apostoloknak celekeserol irt kömnek mázod restben. Ennet vezen eredetűt ez szó, eggházbeli nép, az az kérészién nép, görögül ecclesia. Ennen ez es eghazi nepek az az lelkipásztorok. görögül ecclesiastici.» (Régi magyar nyelvemlékek. II. köt. 44—45 lap.) Azonban e felfogás téves voltát könnyen belát- hatjuk, 11a meggondoljuk azt, hogy a hittérítők, kik őseinket az üdvösség vallására vezették, bizony nem hívták az «ecclesia»-t «ima domusv-nak, hanem eklézsiának; ez az «una domus» már csak olyan önkényes találmánya az «egyház» szó eredetét megmagyarázni nem tudó tapogatózásnak.

Nincs tehát más hátra, mint megnyugodnunk abban, hogy az «egyház» szó tősgyökeres magyar szerkesztés azon. a pogány vallásból átvett szók mintájára, minőket az «Isten, áldomása (áldozat) szókban örököltünk őseink hagyománya gya- liánt. Ám lássuk, van-e alapja e különösnek látszó állításnak?