Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

tudományosan tárgyalni? Hát mit szóljanak még a «nagv tömegek» öre'gebbjei. a kik a logikában és a tudományokban megösz ültek ?

De már az úgy van; az autonom ész az Eötvös-Trefort- féle iskolában ex cathedra beszél — bizonyítás nélkül!.

Hagyjuk el azonban ezeket s menjünk át magára Less ingre, életviszonyaira.

Lessing Náthánjában bithagyást követett el, de ez a hit- hagyás csak olyan közönséges vélemény, melyet Lessing előtt s még inkább utána százan és százan hangoztattak, mind- azok t. i., a kik protestáns létökre a protestantismusból Lessing módjára levonták a végső következtetést.

Csakhogy a protestantismus nem katholicismus s azért méltó és igazságos a tanokat, a bizonyítékokat s a követ- keztetéseket külön tartani.........

Lessing az angol deismus, a IVanczia encyklopaedismus s az ezek emlőin felnevelkedett német rationalismus korában szerepelt.

Sziilétett 1729 jan. 22. Kamenzban (Oberlausitz1). Atyja lutheránus pásztor volt, az orthodox lutheranismus javából, azért a gyermek Lessing első behatásai a legszigorúbb vallá- sósság nyilvánulásai voltak; a biblia képezte a család vezető szellemét.

Az öreg Lessing irodalmilag müveit férfiú volt, a ki tollát különösen a Luther ellen elterjedt előítéletek ostromlására használta; mert egy pásztor szemében csak tarthat arra számot a vallásalapító, hogy ez öt nagy s első sorban fedd- hetetlen férfiúnak tartsa.

Atyja munkálkodása, valamint tekintélyes könyvtára jó hatással lehettek a gyermek Lessing egykori irodalmi haj- lamaira.

Ki sejtette volna ekkor, mi rejlik a zelóta-pásztor fiában?

Tizenkét éves korában (1741) Meissenbe került ama kon- viktusok egyikébe, a melyekben a lutheránus orthodoxia minden erejét kifejtette, hogy magához méltó nemzedéket

1 Lessing életviszonyait Baumgartner: Lessing’s religiöser Ent- wicklungsgang müve nyomán adjuk.

— 06 —