Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve

- 378 igazságosságnak és az igazságosság istennőjének volt svm- boluma, Horapollo szerint azért, mert a struczmadár tollai (az evező tollak) mind egyforma hosszúsággal bírnak. Az uraeus-kígyók a hatalom jelképei, a lángok pedig a büntető s tisztító tűzre emlékeztetnek. A legtöbb papyrusban a közé- pen még a Horus szemektől (udzsa) körülvett Nut istennő látható, a két sarokban pedig ebfejü majmot látunk mérleg- gél. Az ebfejü majom az egyensúly, az igazságes ítélet jel- képe.1 A párkányzat alatt. — majd egy. majd két sorban, — a 42 ítélöbíró foglal helyet; ezek i'ilö emberi alakok, majd emberi, majd sakál. ibis, uraeus, stb. fővel, de mindegyiknek feje fölött a strucztoll, mint az igazságosság jelvénye, látható. A turini papyrusban az első előtt az elhunyt látható térdelő helyzetben. Balfelöl a terem végében Osiris ül királyi székén külön czellában. fején mitra s a két uraeus-kígyó van, jobb- jában korbácsot, baljában pedig kormánypálczát tart. Osiris képe mellett e fölirat olvasható: «Osiris, ki Amentiben szé- kel. a nagy Isten, az örökkévalóság ura, király mindörökké.» Előtte áldozatoltár áll, s e fölött lotusvirágon a négy halál- genius. Ez előtt kapubejáraton ül ama víziló és krokodilus alkatrészeiből összetett szörnyeteg, melynek neve Amam, azaz a «faló», az egiptomi cerberus, mely a bűnösöket megemészti. A terem másik végén az elhunytat látjuk, kit Ma Istennő vagy a terembe hí (turini papyrus) vagy pedig bevezet (vatikáni papyrus).2 Az elhunyt alakja fölött ez olvasható: «Mondja a boldogult N. kinek szava igazság: Én elédbe lépek örökkévalóság ura: bennem nincsen gonoszság, nincs a ki vádolna; a mit cselekedtem, azt az emberek hirdetik, s az istenek meg vannak vele elégedve. Üdv neked, ki Amen- tiban székelsz. Jó lény. Abydos ura! Add, hogy a sötétség

1 A második halálgeniusnak, ki eynocephalus fejjel bír. neve Hapi: ■a koptban hap anynyi mint ítélet.

2 Más papyrusokban Anubis végzi e tisztet; a lélekmérlegelés (psychostasia) jelenete különben számos variatióval van a különböző papyrusokban föltüntetve, de a szereplő személyek jobbára ugyanazok. Sakszor azonban a rajzoló a jelenetnek csak egy részét tünteti föl. L. Naville, i. m. 1. Bd. CXXXI. t. A psychostasia jelenete különben némely papyrusban a 30. fejezet ábráján is látható. I. u. o. XLI1I. t.