Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

hátiunk, hogy hazai közszellemünk az a nagy Dánia, a mely- Len bűzlik valami, átmegyünk most magára Lessingre, néhány vonást rajzolunk életéből, hadd lássuk, milyenek némely nagy férfiak, a kik az emberiség megváltása érdekében fáradoznak?

Néhány vonás Lessing életéből.

A franczia konventben történt, hogy midőn La Revemére Lepaux új vallását, a theophilanthropismust, bemutatta s váltig erősítette, hogy annak elterjesztése a legtermészetesebb, a leg- szükségesebb s a legegyszerűbb dolog a világon, a jelenlevők közül felemelkedett Talleyrand s kijelentette, hogy ö teljesen egyetért a szónok fejtegetésével, de megjegyzi, miszerint még egy körülmény hiányzik, hogy az írj vallás tökéletes legyen.

S mi volna az ? kérdezte a szónok. Önnek, válaszolá Talleyrand, szenvednie, keresztre feszíttetnie, meghalnia s harmadnapra fel kell támadnia, a mint azt .lézus Krisztus tévé.........Valósággal úgy van.

E

gy vallásalapítóval szemben az emberi észnek nagy követelményei vannak; olyanok, a milyeneknek a kérész- ténység alapítója eleget tett. A vallás nagy dolog!

Lessing is a szeretet vallásának a hirdetője, egy új val- lásnak, a melynek a kereszténység helyébe kell lépnie. Zichy ezt. a vallást csak úgy ajánlja, mint az említett franczia a. maga theophilanthropismusát; ne kérdezzük-e tehát mi is, ki az a Lessing s merre volt a hazája?. . .

Krisztus élete egy eszményi példakép: minden ember, idő-, hely-, rang-, állapot-különbség nélkül maga számára való utánzandó mintának találja azt; a mit Krisztus tanított, az az utolsó részletig tetteiben megvalósítva áll előttünk. Jézus tett és — tanított. Milyen lehet tehát az, a ki — Zichy tanúsága szerint — jobbat, tökéletesebbet nyújt, mint a mit Krisztus adott a kereszténységben?

Krisztusnak van magasztos hitrendszere, a mely, a mint a természetfeletti rend terén megalkotója az összes tudomáv Hittudo mám yi Folyóirat» 1890. 3