Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve
349 «£0V;j Tupiwou; mindennap bizonyos Tyrannus nevűnek isko- Iájában tartván beszédet. Apóst. Csel, 19, 9.1 ód/áptov (óUov kicsinyítöje) a régi görög nyelven kenyér- hez való mellékételt jelent; az új-szövetségben hal (piscis) értelmében fordul elő. (Ján. 6, 9. luw -a׳Sáp׳.ov úSs őc v/v, xávTs aprou? ־/.ptíKvoo; 7.7.1 Súo ő’iapia; van itt egy gyermek, ki- nek öt árpakenyere van és két hala.) 7rsp׳.oú׳7׳.o; a régi attikaiaknál fölösleges-i jelent, az új- szövetségben kedves-1. (Tit. 2, 14. Azov -3p׳.oú׳T׳.ov, populum acceptabilem, kedves népet.) wa&úöiv a régieknél annyit tesz, mint: nevelni; az új- szövetségben pedig megfeddeni. rí; yáp utó? őv oú iratSsúst — arvip; mert kicsoda oly fiú, kit az atya meg nem fedd? (Hebr. 12, 7. stb.)-apax.'/Aíi'v a régieknél: elhívni, inteni; az apostolok nyel- vén : kérni. (Máté 18, 32. s־sl racpszáXsuá? p.s, mivelhogy kér- tél engem.) pilludo;, ő, ־ó, ittas, részeg; az új-szövetségben férfiakról és nőkről egyaránt használtatik; holott e szót a régi görö- gök csak ittas nőknél alkalmazták; ittas férfiú 1 2 [ísdvn-nxá; és j/.S'&úmv volt. Az új-szövetség görög nyelvének további szótári saját- sága, hogy a határozatlan igéknek cselekvő értelmet ad. Pl. [AZ&71T3ÚS1V (tanítványnak lenni) az új-szövetségben azt jelenti, valakit tanítványává tenni, tanítani. (Máté 28, 19. TTopi'jfisvTíc oüv p.z&1/־Tsú(7xTS 77ávT7. T7. stlvv;; elmenvéii tehát, tanítsatok minden nemzeteket.) ítpiáiyicóstv (diadalmaskodni), Kor. II. 2, 14. azt jelenti: győzedelmessé tenni. Tw hí fi-soi yápic tő 7c7.vtot3 ׳fiptxußsuovTi 1 Simonyi fi. h. 167. 1.) így fejti ki az iskola szó értelmének ala- kulását: «Az iskola, illetőleg a görög tr/oXvj eredetileg szünetelést, kivált az országos ügyektől való pihenést jelentett, azután az ilyen otiumban való irodalmi vagy tudományos foglalkozást, végre pedig e foglalkozásnak helyét, de innen megint egy-egy iskolának híveit, köve- tőit, — tehát négy átvitel, a metonymiáknak egész sora, a minőt igen sokat lehetne kimutatni egyes hosszúéletü szók történetében.)) 2 Ki még több ilyen szót akar megismerni, lássa Güntnert i. h. ■67. és 68. 1. — Winert 27. és 28. 1.
