Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

egész emberiséget egy közös kötelékbe kell fűznie, s mert e eddig tényleg nem valósult meg, a szeretet vallásának érvényre juttatása a jövő programmját képezi, vagyis a Zichy által kontemplált vallás — a jövő vallása.

De milyen programra is ez'? Zichy a világért sem nevezné meg a saját nevén, sőt valósággal megtéveszteni képes még az oly olvasót is, a ki keresztény létére valamit ad vallá- Sára. A szeretet vallása! nemde szép dolog ? Igen ám, de a szép lárva alatt mérges farkas rejlik.

A világ a szeretet vallása alatt a kereszténységet érti, szeretetre Krisztus tanította az emberiséget. De Zichy Lessing trombitájával hamisnak mondja ezt a kereszténységet, csalás- nak, mint akár a zsidóságot vagy az izlámot; ezektől a vallásoktól, de első sorban és föképen a kereszténységtől meg kell szabadítani az embereket, s a volt keresztényeket, zsidókat, mozlimeket, szóval az egész emberiséget be . kell vezetni az új vallásba: a szeretet vallásába, a melyben

Kövesse mind az ö megvesztegetlen S balítélettöl ment szeretetét!

Versenyt mutassa meg Iiát mindegyik Az o kövének bűvös erejét.

Segítse ezt a büveröt szelídség,

Szívélyes összeférés, jóltevés,

Istenbe bízás bensösége által Előre !

— 29 —

Ez a jövő egyháza, a melyben a volt, keresztények (a sok száz felekezet), a zsidók, a mozlimek, a hinduk stb., mind egyesülnek a szeretet vallása által!

Az olvasó már gyaníthatja, hogy hová akar bennünket Zichy bevezetni: azonban tekintsünk magunk körül az iroda- lomban, hogy ezt a szeretet vallását valódi s mindenki által ismert néven megnevezhessük.

A nem rég elhunyt Döllinger, a kinek kevélysége nagyobb volt az eszénél, 1872-ben felolvasásokat tartott Münchenben a «jövő egyházáról», a mely a Szentlélek vagy szent János egyháza leend. Felújított ugyanis egy régi gondolatot, melyet egykoron a montanisták és a manicheusok röpítettek világgá,