Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Rézbányay József: A kereszténység hatása a jog fejlődésére

mindenekelőtt a jótékonyság gyakorlására, az emberszeretet müveinek létesítésére és nem mások szorult helyzetének kizsákmányolására

Ez elvekből következnek a változások, melyeket a kérész- tény tanok a tulajdon és a birtok körül a római jogban létrehoztak, a mint azt alább részletezni fogjuk.

— 826 —

14. §. A kereszténység és az uzsora, uzsorakérdés és kötelezvények.

A fönebbi elvekből önkényt folynak a kereszténységnek ■a kamat, az uzsora és a kötelezvények körül behozott humá- nus módosításai.

Az uzsora elválhatatlanul összefügg a kölcsönszerződései. Midőn valaki másnak kölcsön adván, e kölcsönzést oly félté- telekhez köti, a melyek a kölcsönkérő szorult anyagi hely- zetét igazságtalanul kizsákmányolják, neki pedig nagy hasz- not hajtanak, uzsorát követ el. Mivel pedig a keresztény szeretet tiltja más szorult helyzetének igazságtalan kizsák- mányolását, a rómaiak kapzsiságának, a mód nélkül elhatal- masodott uzsorának, szertelen birtokvágynak és az adósleve- lek, kötelezvények körül fenforgó igazságtalanságoknak, melyek ellen a XII. táblás törvény által hozott foenus unciarum (Tacitus szerint) a Duilius és Maenius által behozott plebis- citum (397. de unciario foenore, Livius) és a foenus semiun- ciarum (407. R. é. n.), a lex Genucia (412.), Asellio praetor törvényei (665.), a lex Gabinia s a lex Licinia (387.) hiába küzdöttek, a szeretet erkölcsi hatalmával és a lelkiekre ható rugóival segített véget vetni. Justinianus, a keresztény császár volt az, a ki ez irányban az első hatásos javítást biztosítani tudta.

Ezzel kapcsolatban javulás állott be a kötelezvények, az adóslevelek, a zálogjog körül fönnálló rideg, kérlelhetetlen sza- bálvok és nézetek tekintetében is, mit alább részletesen látn fogunk.