Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve

— 146 —

4. A bebalzsamozásról szóló könyv.1 5. A temetkezési' szer- könyv.1 2 6. Az örökkévalóságban való zarándoklásról szóló״ könyv (Sat-ti en szebebi checkt).3

Mindeme ó-egiptomi irodalmi termékek között a legfon- tosabb az úgynevezett «Halottak könyve»: ez ugyan fökép a boldogok jövendő sorsáról szól, de e mellett egyszersmind az egiptomi theologiának encyclopaediáját képezi.

A mennyiben e könyv egyes részei a legrégibb törté- nelmi időkből keltezendök, az emberi gondolkodás legrégibb megtestesülései, kiváló érdekkel bír nemcsak az aegyptologus, hanem a vallás és a kultúra történelmének tanulmányozójára nézve, sőt a mennyiben kétségtelen, hogy az egiptomiak eschatologikus tanai nem maradtak hatás nélkül a görögök vallási nézeteinek fejlődésére, a classica philologia művelője sem tekinthet rá közönyösen.

I.

Mi volt a Halottak Könyve ?

Az egiptomi ember, kinek gondolkozása oly nagy iné; - tékben a túlvilágra volt irányozva, szükségesnek találta, hogy az elhunytnak egyéb szükségleteken kívül még útmutatót,, kalauzt is adjon a túlvilági vándorlásra. A sírok falain, a koporsók oldalain, a múmiák burkolatain a túlvilági életre vonatkozó szövegek és ábrák foglaltatnak, melyek az elhunyt- nak sírontúli sorsát leírják, melyeknek egyik czélja azonban az is volt, hogy az elhunyt tudja, s ha elfelejtette volna, elméjébe visszaidézze azt, mit kell tennie, hogy a túlvilági ítélöbíró előtt megálljon s a boldogok honába felvétessék. Valamint a tetem mellé tett élelmi szerek és házi eszközök arra voltak szánva, hogy az elhunyt az alvilágban hasznukat

1 Mariette, les papyrus égypt. du Musée de Boulaq és Maspero Mémoire sur quelques papyrus du Louvre. Paris. 1875.

2 Szövegét fordítással és magyarázatokkal kiadta Ern. Schiaparelli,. II libro dei Funerali degli antichi Egiziani, tradotto e commentato- (Col testo A. di Torino, B. testo monumentale. C. testo del Louvre e collá trascr. lat.) 2. Vol. Torino 1882/3.

3 Dr. E. vonlBergmann «Das Buch vom Durchwandeln der Ewig- keit». Nach dem Papyrus 29 der k.k. ägyptischen Sammlung in Wien. 1877,