Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Kovács Sándor: Magány
Reggel a mezón Harmatos a fű, A levegő is vizes, A nap éppen előbújni készül. Még gondolkodik, Mérlegel — Aztán lehántja magáról A lustaságot. A megijedt fák remegnek, Fáznak is talán, De a madarak karjaikba Bújnak, elröppennek — Megelevenedik a világ. A békák szánkáznak, Gyíkok csússzannak el, Méhek, dongók, legyek Röpködve táncot lejtenek. Öröm és varázs! Az életet köszöntő Kavalkádba Belehasít a Kasza-suhanás. A pokol első" köre — „Jó világtalannak lenni.” — mondtad évekkel ezelőtt, nevetve léptem ki akkor a szitáló esőbe... Esztendős sár már a lelkem. Ajtódon rozsdás lakat és durva festékfoltok szemeznek. Jövetelem sóhajt félszegen keres tudva a titkot: — felnőttél — 79
/
