Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján

Ócsai József: Eucharisztia és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján 1992. május 18-án adta ki a Hittani Kongregáció azt a levelet, melyben a világ püspökeihez szól az Egyházról, mint communióról — közösségről. En­nek a levélnek a III. részében, all. — 14. pontok alatt tárgyalja a közösség — a részegyházak és az Eucharisztia kapcsolatát. Erről a rövid részről szólunk ebben a tanulmányban, főleg azon források alapján, melyekre a dokumen­tum idézett része utal. 1. Az eucharisztikus ekkleziológia felvázolása A dokumentum 11. pontja először felvázolja az Eucharisztia és a részegy­házak kapcsolatának teológiai alapját. A részegyházak és az egész Egyház egysége az Eucharisztiában és a püspöki hivatalon alapul a közös hitvallás és az egy keresztség egységesítő hatása mellett. Az Eucharisztiában való egység azáltal jön létre, hogy mikor az egyes közösségek az Eucharisztiát ünnepük, vagyis szentmisét mutatnak be, ez sohasem csak annak a helyi közösségnek az ünnepe, hanem mintegy az egész Egyház megjelenítése a szentmiseáldo­zat, mert az Úr eucharisztikus jelenléte az egész megszentelődést kiárasztja a közösségre. „Az Egyházban minden egyházi ténykedés vagy aktuális lényeg­megvalósítás, főleg az igehirdetés és a szentségek kiszolgáltatása minden esetben az egyéni üdvösséget mindig úgy kínálja fel, és úgy is ígérte meg, hogy az egyén az Egyház Közösségének tagja. (...) Bármit tesz az Egyház az egyén üdvössége érdekében, az az Egyháznak, mint üdvösségi intézménynek a cselekvése.” Ide kívánkozik még K. Rahner megállapítása: „Bár az egyes embert érinti és egyesíti mindig újból Krisztussal, azért az Eucharisztia egé­szen mély értelemben az Egyháznak mint Egyháznak a szentsége.”1 2 így az egy, szent, katolikus és apostoli Egyház van jelen minden szentmiseáldozat­ban. Itt utal a dokumentum a Lumen gentium szövegére: Krisztusnak ez az Egyháza valóságosan jelen van a hívek valamennyi tör­vényes helyi közösségében: amennyiben pásztoraikhoz ragaszkodnak, őket is egyházaknak nevezi az újszövetségi Szentírás. (...) Ezekben a kö­1 Cserháti. J, Az egyház és szentségei, Bp. 1972, 156-157 2 K.Rahner, A hit alapjai, Bp. 1985, 451 64

Next

/
Thumbnails
Contents