Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Henri J. M. Nouwen: Több egy régi történetnél

csak G ment bele egy fenntartás nélküli dialógusba másokkal, akiket szeretett, amennyiben életét teljes készségességgel nekik odanyújtotta. De azok közül is, akik egészen haláláig tanúsított odaadással tanúi voltak, akik vért és vizet láttak folyni oldalából, csak néhányan voltak készek közömbösségüket és visszautasításukat feladni és ehhez a felszabadító belátáshoz térni: „Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: .Bizony, Isten Fia volt ez’” (Mt 27,54).

Mindenütt, ahol igét hirdetnek, megtörténik újra a keresztrefeszítés, mert egy igehirdető sem tud akár csak egyetlen egy embernek sem fényt adni, mielőtt ő saját maga ne állta volna ki a kereszt sötétségét. Talán igaza volt Anthony Trollopenak, amikor azt mondta, hogy a legnagyobb vesződség, ami jelenleg sújtja az embereket a civilizált és szabad országokban, az a kötelesség, hogy prédikációt kell hallgatniuk. De ha azt akarjuk, hogy országunk valóban szabad és civilizált legyen, akkor nem szabad feladnunk a reményt, hogy mindig lesznek emberek, akik magukra vállalják a prédikálással járó vesződséget, hogy a rájuk bízott embereket saját sötétségükön át Isten fényére vezessék.

Fordította: Simon Ferenc

141