Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)

- 39 II. E3ZMŐNY

A bevezetésben a kérdés ismertetésén túl már a helyesnek tartott válasz körvonalai is kezdtek kirajzolódni. Mielőtt azonban ezt kifejtenénk, célszerűnek látszik egy rövid megfontolás arról, mit jelent az e3z meny, és milyen szempontokat kell figyelembe venni,araikor eszményt állitunk önmagunk és mások elé.

"Az eszmény az a mintakép, amelynek elérésére törekszik valaki" /Magyar Értelmező Kéziszótár/. Valamiképpen normája az életünknek: hozzá igazi tjük, rajta mérjük le cselekedeteinket; általában azonban nem kimondottan tudatos, racionális meggondolás, hanem inkább előzetes belső motivációk alapján választjuk. Megragad, egész emberségünkben megérint; vonzásának gyökereit önmagunkban kell keresnünk. Ezért anikor tudatosan akarunk életeszményt fölállítani, mindig magára az emberre kell figyelnünk, és sohasem szabad "Felülről" általános elveket, külső szerepeket, vagy személytelen tulajdonság-listát erőltetni. Az ember valóságos, hétköznapi magatartásából és gondolkodásából kell kiindulni /pl. egy mai könnyűzenei mii szövege: "Teérted liajtok, hogy mindened meglegyen..."'*'/, s az ezekben megjelenő pozitiv, feltétlenre-nyiló irányulásokra lehet azután épiteni.

Amikor egyetemes, nagyon sok emberhez szóló eszményt keresünk, érdemes Szent Benedek tanácsára is odafigyelni: /Az apát/ "mindent olyan fokban igazítson el, hogy legyen, ami után az erősek vágyódhatnak, de a gyengék se ijedjenek vissza"^. Mindez a jelen esetben azt jelenti, hogy nem a hősiesség követelményével lépünk az emberek elé, hanem sokkal inkább a tiszta szándékot, a hűséget hangsúlyozzuk. Kern emberfeletti teljesítményeket kivánunk meg egymástól /alkalomadtán ide is föl kell nőnünk/, hanem becsületes kitartást, szüntelen ujra-indulást a kitűzött cél felé /'"A hűség az akarat emlékezete"^/. - Kém arról van szó, hogy a magunk igényeihez "huzzuk le" az eszményt - nyilvánvalóan nálunk nagyobbnak, valakiképpen transzcendensnek kell lennie; de meg kellene tanulnunk eg.y olyan szemléletet, amely az eszmény csorbítása vagy szkeptikus el-