Munkálatok 1988 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1988)

- 23

A Kris ztus-követés vázolása

A Krisztus nymában való járás a Krisztushoz való szüntelen megtérés kifejezése. E követés feltételeinek, követelményeinek, formáinak felfedezése elkötelezte és egyre jobban elkötelezi azokat, akik a Krisztussal való személyes kapcsolatokra kérdeznek. A követés v-:gy nemkövetés olyan döntés, amely gyökerében meghatározza az egyének, közösségek életét.

Jézus Krisztusnak egyedülálló a helyzete: 0 Isten és ember. Ő az egyetlen, aki tökéletesen teljesítette az Atya akaratát. Tegnap, ma és mindörökké munkálkodik és fejti ki hatását a nevében összegyűlt közösségekben.

Élete folyamán tevékenykedett és beszélt. Az első közösségek hosszas munka következtében és különböző tapasztalatok alapján átadták, tovább értelmezték a személyével jelzett üzenetet, azzal a szándékkal, hogy ennek értelmét jobban feltárják, s tanúságot tegyenek arról, hogy ez az üzenet hitüket, hűségüket táplálja, őket egyesíti és összegvii j ti .Élet ének elbeszélése azért nem csak egyszeri esemény, s figyelmesen újra kell értelmezni. Jézus nyomában járni felhívást jelent az 0 követésére a hit és a szeretet egységében, abban a műben, amelyet a Lélek által sugall és valósit meg népe körében. Ezért minden kereszténynek újra meg kell élnie ezt a történetet, átelmélkednie az eseményeket, hogy felismerje a választandó utat, s hogy ót követve elkerülje az önkényes és leegyszerűsítő értelmezéseket.

Amikor a tanítvány megkisérlei, hogy felfrissítse a forrást, amelyhez kapcsolódik, egyúttal kiteszi magát annak a veszélynek, hogy meghamisítja Jxzus Krisztust, leegyszerűsítve a kor elgondolásaira, ahelyett hogy befogadná őt misztériumának teljességében. A Krisztus-követés jelenti a vele való kapcsolatot, közösséget, vagyis őáltala, ővele és őbenne követni azt az utat, amelyet ő az Atyának való engedelmességben végigjárt.