Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Székely János: Új tanítás hatalommal

77

őket, amely a Mózes tan it ói hivatalába való beiktatást jelentette, tehát zárt csooort volt. ózent ?£]_ j_g közéjük tartozott /ApGsel 26,10: résztvett a keresztények perében/ Jzociológiailag a próféták helyét töltötték be, Í3ten akarata tudóinak tartották őket, ők alkalmazták a változó körülményekre a törvényt. Emellett tanítványokat neveltek, a birói feladatot is betöltötték, és nagyon gyakran prédikáltak a zsinagógákban. Óriási szent Írásismeretük miatt a nép tisztelte őket. A főpapok és a vének mellett ők voltak a szanhedrin harmadik csoportja.

Nem szabad az Írástudókat összekeverni a farizeusokkal. A farizeussás /farizeus = elkülönített/ elsősorban laikus jámbor3ági /és bizonyos fokig politikai: Nagy Heródes rengeteg farizeust ki végeztetett ellenálló magatartásukért .A nép ezért is nagyra tartotta őket/ mozgalom volt /jótékonykodtak, pontosan megtartották a törvényiét, 3 órát imádkoztak naponta, 2 nap bőjtöltek hetente stb./. Kb 9000-en lehettek Palesztinában, főként kisemberek, s csak a vezetőik voltak Írástudók. Később ez a mozgalom vált a zsidóság legdöntőbb elemévé /Jarnnia/.

?sy_jámborságj amely_eltávolit_Istentől

Kell, hogy elgondolkodtasson minket ai a tény, hogy Jézus korának legvallásosabb /szinte hivatalosan vallásos/ embereit /pap, Írástudó, farizeus/ marasztalja el a legszigorúbban.Mielőtt ennek az okát megvizsgálnánk, tekintsük át Jézus vádjait. Nagyon fontos itt is elkülönítenünk a farizeusokat és az Írástudókat /és a papokat/. A I.lt 23 /jaj nektek, farizeusok, és Írástudók.../ erre nem ad lehetőséget, a Lk 11,33.viszont igen. Ennek alapján a farizeusok ellen szól a Lk 11,29-42.44» Mt 6, 1-18; az írástudók ellen pedig a Lk 11,46-52; 20,46;

Iűt 5,21-48. Jézus főbb kifogásai az Írástudókkal szem ben /nem leh t itt nem gondolni a mai papságra és teológusokra/ :- Magas kéozésük, kiemelt társadalmi helyzetük és előjogaik következtében kevés bennük az alázat. Szeretik a címeket, köszöntéseket, főhelyeket. Az Istennek járó dicsőséget maguknak szeretik lefölözni /Mt 23,8/. A kicsiket /özvegyeket/ könnyen háttérbe szorítják /Mk 12,40/. Nincs bennük önzetlen szeretet, másokra túl nagy terhe-