Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban
18 detteket pedis megtérítse. Az i3teni és emberi akarat együttműködését a következőképpen látják: az isteni akarat célja mindenekelőtt az ember legnagyobb java, az örök üdvösség. Azt, hogy az.ember munkájáért, jótetteiért Igten örök boldogsággal fizet, nem az ember erőlködésének, érdemeinek vagy cselekedetei belső értékének köszönheti - de ezek mégis nélkülözhetetlen feltételei az üdvösségnek. A szenvedés nem öncélú, hanem Isten megengedő akarata következtében kettős célja van: büntető és tökéletesítő. "...az eretnekek, miként a Sátán is, irtóznak a kereszttől, s ezen okból elvetvén, megint el akarják temetni, mint bálványos eszközt^.káromkodva összetörni, örökösen elégetni akarják..." A predestinác ióról szólva kijelentik, ho_:y egyedül a bűn nem tárgya -1-sten abszolút akaratának. Isten nem korlátozza, nem köti meg a szabad akar^ot, bár az egész emberi nemet az üdvösségre teremtette. 2. üzentháromság hite "Az újjáéledt katolikus hit egyik legszebb megnyilvánulása volt, hogy a Szentháromság a vallásosság középpontjába került. Sem előtte, sem utána nem jellemezte annyira a Szentháromság a vallásos nég^gondolkodás- módját és imáját, mint a barokk korban." Ez a magatartás a Will .században az eretnekség elleni tüntetés jelképe is volt.. "Kereszténynek igazán az mondatik, aki üdvözítőnk, Krisztus Jézus szerint, az Atyának és a Fiúnak és a Szentiéleknek nevében megkereszt elkedik. Ks hiszen az Istenben, hiszi a Szentháromságot, úgy mint a három Szent Személy Háromságot... Itt kell megemlíteni KULCSÁR JÁNOS pálos szónokot, akinek a Szentháromságról tjgndott beszédei 1771-ben nyomtatásban jelentek meg. 3. Oltáriszent ség - Szentse gimád ás ok - Urnapi körmenetek Szintén a barokk kor vallásosságára jellemzőek az ölt áriszentség imádatának felfokozott formái. Pálos bejj^az egyesseget, es az egyessegben a
