Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban
Az egész magyar történelem századait átfogó, nemzeti szellemű t őrt éndamf elfogást a barokk kor kezd kialakítani. A magyarság most ébred igazán sajátmaga öntudatára, és a múlt lelkesítő példái, erényei vezető ideálokká válnak. A nemzeti történet igy válik nagy példák követésre méltó gyűjteményévé. /A jezsuita iskolákban használatos tankönyvek katolikus erkölcsi szempontokból osztályozzák a magyar királyokat. Orosz Pál pálos szerzetes kiadja 1754-ben "Nagymagyarország királyainak, fejedelmeinek beszédei"-t./ Az uj szellem uj ismeretlen multat adott a nemzetnek, de jelenében is megajándékozta őt szülőföldjének ismeretével -sőt gondoskodott arról, hogy a török pusztítás után európai mintára épül jenek városok, templomok, kastélyok. /Földrajztudomány és építészet fellendülése./ A XVIII.században a barokk az országnak igazán , a szó szoros értelmében felépítőjévé válik. A középkori gótika é3 reneszánsz töredékesen fennmaradt emlékei mellett középületeink, templomaink jelentős része ennek a kornak az emléke. A latin nyelv használata a tudomány és a művészet területén ebben az időben szinte kizárólagos volt. A latin nyelv használatának igen fontos nemzet- és állampolitiaki jelentőségére .'zekfü Gyula igy mutat rá: "A barokknak magyaros alkotmány- és történelemszemléletét hiába fejtegették volna magyar nyelven: a lakosság több mint felére, az idegen nyelvüekre alig gyakorolt volna hatást. A magyar nacionalizmus és a felvilágosodás -.IX.századi nagy hódításának mintegy előfeltétele volt a magyar barokk szellem." De tévedés volna azt hinni, hogy a barokk elhanyagolta a magyar nyelvet. Igaz, hogy a tudomány és a magasabb műveltség nyelve a latin volt, de a középrétegektől kezdve a barokk is az anyanyelvükön beszélt. Közérdekű munkában, vallási vonatkozású traktátusokban, prédikációkban mindig az anyanyelvet használta. A barokk életstílus fő jellemvonásának a következőt tekinthetjük Szilas László megfogalmazása alapján: "Ez a kultúra az Isten és ember közötti viszony megnyilvánulási formáit akarta kifejezni, mégpedig életvidám, világigenlő módon. Mivel ez a kultúra katoli-