Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

történő találkozásunk bizonyos fokig egy utolsó Ítélet. Valahányszor Istennel kapcsolatba kerülünk, akár a szentségekben, akár imádságon keresztül, veszélyes dolgot cselekszünk, mivel az írások szerint: Isten maga a tűz. Ha nem tudjuk magunkat maradéktalanul alávetni az "isteni tűznek", a pusztában lángoló bokorhoz hasonlóan, amely lángolt, de soha el nem égett, megperzselődünk, hiszen az ima tapasztalata csak legbensőnkből jöhet és nem tekinthetjük játékos próbálkozásnak.

Istenhez közelebb jutni mindig kettős felismerést jelent: egyrészt Isten csodálatosságát mérhetjük fel, másrészt a távolságot, mely Tőle elválaszt. A "távolság" nem a legmegfelelőbb szó, mivel jelentése itt nem korlátozódhat kizárólag arra, hogy Isten szent, mi pedig bűnösök vagyunk. A távolságot a bűnösnek Isten felé tanúsított magatartása határozza meg. Csak úgy közelíthetünk Istenhez, mintha Ítéletünkre mennénk. Ha magunkat elitélve fordulunk Őhozzá, ha azért fordulunk Hozzá, mert hitetlenségünk ellenére szeretjük Ót, ha azért fordúlunk Hozzá, mert jobban szeretjük Ót az Isten nélküli bi- tonságnál, akkor megnyíltunk Felé, és Ó is megnyílt felénk, a távolság nem létezik többé, az Ur könyörületes szeretetében eljött hozzánk. Ha azonban hiúságunkba temetkezve állunk Isten elé, öntelten, mintha jog szerint illetne meg bennünket ez a hely, ha kérdőre vonjuk Istent, akkor a távolság, mely a Teremtőt elválasztja a teremtményétől, végtelenné nő.

A "Screwtape Letters" egyik részletében C.S. Lewis kifejti, hogy az ilyen értelemben használt "távolság" relativ: amikor az arkangyal Isten elé járult, hogy kérdőre vonja, mihelyt kérdésében nem a szerény megérteni akarás, hanem számonkérés volt, végtelen messze került Istentől. Anélkül, hogy Isten, vagy a sátán megmozdult volna, határtalan szakadék nyilt közöttük (XIX. levél)'

Valahányszor Istennel kapcsolatba kerülünk, a közöttünk lévő különbség félelmetesen világossá válik. Ennek egészen addig nem lehetünk tudatában, amig távol vagyunk Tőle, amig gondolatainkban és érzékeinkben jelenléte elmosódott: minél közelebb kerülünk azonban Hozzá, a kontraszt annál élesebben

79