Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Imádságos találkozások

hét megszabadult az önmagában való elmerliléstől, és alárendelte magát Istennek. Teljesen ellenőrzés alatt áll, s mégis maradhat egészen csöndben, és imádkozhat egészen aktivan. Olykor az ilyen imádság szavai önkéntelenül is előtörnek szivünkből és elménkből; máskor meg mélységes csönd honol. Az ember egész lényével szemléli a teremtetlen isteni fényt, a világnak, saját lelkének és testének misztériumait.

Minden igazi imádság (tehát alázatban és Isten felé igyekvő önátadásban megvalósuló imádság) előbb-utóbb megnyugszik a Szentlélek kegyelme folytán. Ez a kegyelem lesz aztán a hajtóerő minden tevékenységünk, sőt az egész élet mögött. Végül is már nem marad puszta aktivitás, hanem legbenső lényünkké válik: igy lesz majd annak jelenlétévé bennünk, aki minden dolgot betölt és teljességre vezet.

Fordította: Orosz László

75