Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Beran Ferenc: Az ember erkölcsi alapmagatartása
Beran Ferenc AZ EMBER ERKÖLCSI ALAPMAGATARTÁSA 1. Bevezetés Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy valamelyik szent életét olvasva, egy számunkra váratlan tette után elgondolkodott. Vajon miért tett igy? Majd megpróbálta a cselekedetet visszavezetni a szent valamelyik alaptulajdonságára, erényére, s végül hitbeli meggyőződésére, életfelfogására. Ahhoz azonban, hogy a kérdésre kimeritőbb választ tudjunk adni, meg kell ismerni az ember erkölcsi struktúráját, azokat az erényeket, amelyekre az egyes cselekedetek visszavezethetők, és amelyek a személyiséget jellemzik. Dolgozatunkban, amelynek az erkölcsi alapmagatartás a témája, történeti áttekintést szeretnénk adni, hogy az egyes korok és szellemtörténeti irányzatok milyen tulajdonságokkal jellemezték az embert, és az egyes cselekedetek mögött menynyire vették figyelembe a cselekvő szerrlély alapmagatartását. A történeti áttekintés után rámutatunk azokra a tényezőkre, a- melyek miatt korunkban az érdeklődés az egyes cselekedetek helyett a cselekvő személy felé irányult. Végül vizsgálódásunk eredményeként jellemezzük a szabad döntéssel elkötelezett keresztény ember személyiségét, alapmagatartását. 2, A kérdés történeti áttekintése 2.1 Az erkölcsi alapmagatartásra vonatkozó megsejtések a görög gondolkodás etikai rendszerében Az ókori görög filozófusok gondolkodásának középpontjában a földi élet értelmét kereső ember állt. Az emberi cselekedetek 371
