Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

amennyiben absztraktakként jelöljük meg őket, mint fehérség és zene. S mivel a járulékok nem matériából és formából állnak össze, épp ezért nem lehet azokban a "nem"-eta matériából venni, a megkülönböztető jegyet pedig a formából, miként az összetett substantiá-kban; szükséges azonban, hogy a járulékok első "nem”-ét magából a létmódból vegyük, amely szerint a tiz "hem" valamelyikéről állítható; miként mennyiségnek nevezünk valamit azért, mert a substantia mértéke, és minőségnek, mer a substantia milyensége és igy tovább másokkal kapcsolatban is, a Filozófus szerint a Metalp. 11-ben. A megkülönböztető jegyeket azonban a princípiumok különbözőségéből vesszük, melyekből származnak. S mivel a sajátos tulajdonságok az alany sajátos princípiumaiból származnak, ezért a szubjektumot azok definíciójában megkülönböztető jegyként kell állítani, ha absztrakt módon vannak definiálva, miszerint "nem"- Uket határozzuk meg. S ezért mondjuk azt, hogy piszeorruság az orr szabálytalansága, de fordítva lenne, amennyiben konkrét értelemben állítanánk fel a definíciót, igy ugyanis a szubjektumot a definícióban úgy állítanánk, mint "nem"-et, mivel akkor az összetett substantia-k módján definiálnánk, melyekben a "nem"-et a matériából vesszük amint azt mondjuk, hogy pisze a hajlott orr. Hasonló a helyzet akkor, ha egy járulék a másik járulék princípiuma, miként a viszony (relatio) princípiuma az actio, a passio és a quantitas, s ezért ezeknek megfelelően osztja fel a Filozófus a relatio-t a Metaph. 5-ben (21). De mivel a járulékok sajátos princípiumai nem mindig nyilvánvalók, ezért olykor azok hatásaiból vesszük a járulékok megkülönböztető jegyeit, mint ahogy az összegyülekezést és az eltávolodást szemlélve határozzuk meg a színnek a megkülönböztető jegyeit, melyek a fény bőségéből vagy szegénységéből származnak, amely a szin különböző fajait adja.

Nyilvánvaló tehát, hogy mi módon kell venni a lényeget a substantiá-kban és a járulékokban, mi módon az összetettekben és az egyszerűkben, mi módon határozhatjuk meg bennük az egyetemes logikai osztályokat, ahol kivételt képez az Első Principium, amely végtelenül egyszerű, mely nem sorolható "nem" , vagy faj fogalomba és következésképpen definíciója sincs egy- -szerüsége miatt: ez ennek a beszédnek vége és összegzése.

320