Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg
tellectus) az ami egyetemességet teremt a dolgokban. Ugyanezt mondja Avicenna is a Metaph. 8-ban. S jóllehet az igy felfogott természetnek egyetemes jellege van, amennyiben azokhoz a dolgokhoz hasonlítjuk, melyek a lelken "kivid" vannak, mivel mindnek egy a hasonlósága; mégis, amennyiben ebben vagy abban az értelemben (intellectus) létezik, úgy valamiféle részlegesként felfogott fajként van. S ezért nyilvánvaló a Commentator hibája, aki a megértett forma egyetemességéből akarta az intellectus egységét levezetni; mivel annak a formának nincs univerzalitása aszerint a létmód szerint, ahogy az intellectus- ban létezik, hanem aszerint, ami szerint a dologra vonatkozik, mint a dolgok hasonlóságának alapja. Mint például ha lenne egy szobor, ami sok embert ábrázol, bizonyos, hogy a szobornak a képe (imago) és fajisága (species) egyedi és sajátos volna, úgy, amint ebben a matériában létezik, azonban általános lenne abban az értelemben, hogy sokak általános vonásait jeleníti meg. S mivel az emberi természetnek, ha abszolút értelemben vesszük, az felel meg, hogy mint természetet állítsuk Szókra- tészről és nem jár ki neki a fajiság vonatkozása abszolút értelemben, hanem csak járulékokként csatlakozik hozzá a fajiság, és e járulékok aszerint a lét szerint követik a természetet, amilyen lét szerint az az értelemben (intellectus) van. Ekképpen a faj elnevezést nem állíthatjuk Szókratészről, mondván; Szókratész faj. Ezt szükségszerűen csak akkor lehetne állítani, ha a fajiság vonatkozása azon lét szerint felelne meg az embernek, ahogyan az Szőkratészben van, vagÿ abszolút értelemben, t. i. amennyiben ember; bármit ugyanis, ami megfelel az embernek amennyiben ember, azt Szókratészről is állítjuk. De mégis állíthatjuk, hogy megfelel az emberi természet "nem"-szerinti fogalmának, mivel meghatározásában (definitio) már tételezve van. Az állítás ugyanis olyasvalami, a- mit az összetevő és részekre bontó értelem tevékenysége alakit ki, aminek alapja azonban a dolgokban van, hiszen egységét fejezi ki azoknak, melyeknek egyikét a másikról állítjuk. Ezért az állíthatóság elve bele van foglalva abba a fogalomba, ami a "nem", s ami hasonlóképpen az értelem tevékenysége 306
