Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Molnár Ferenc: Megjegyzések Szent Jeromosnak a Márk-evangélium harmadik fejezetéhez irt kommentárjához
A 13-19 versekhez irt magyarázata; "Szokása az isteni írásnak, hogy allegorikusán beszéljen, azaz mást mond és mást akar jelenteni. Ilyeneket gyakran találunk az evangéliumokban. De nekünk kell a magasabbakat az érzékeinkkel alkalmaznunk, hogy az egészet valahogy a történet igazsága szerint lássuk. Lelki értelemben ugyanis Krisztus az egyetlen hegy. Hegy, melyet keveset dicsérünk ugyan, de a mennyéi dolgok tekintetében gazdag. Hegy, melyből az élet vizei fakadnak, kicsinyek üdvösségére készitett tej, lelki bőség. Minden jő, amiben hiszünk, e hegy kegyelmére van alapozva. O a hegy, aki a hegyek hegye és a szenteké, akiket naponta magához hivogat az evilági gondok közül". A tanítványok kiválasztása egy hegyen történik. "Ezután fölment a hegyre __" Jeromos a hegy szót kommentálja. Érzi, hogy merész absztrakcióra készül, ezért meg is magyarázza, miért meri állítani, hogy "lelki értelemben Krisztus a hegy". "Szokása az isteni Írásnak, hogy allegorikusán beszéljen" - mondja. Ezen állítása mögött a bevezetésben tárgyalt többrétegű szentirás-értelmezés természetesnek tekintése rejlik. Mintha Origenész Thaumaturgosz Szent Gergelyhez irt levelének egyik mondatát hallanánk; "...amikor az isteni olvasásra törekszel, ... rendíthetetlen bizalommal keresd az isteni írás értelmét, ami jórészt el van rejtve". (Az írás "isteni" jelzője Órigenésznél még implikálja a sugal- mazás egész teológiáját. A kifejezést Jeromos is átveszi.) Irodalmilag a szőkép egyik formája, mégpedig azonosítás. Metafora abban az értelemben, hogy két fogalmat a tartalmi hasonlóság alapján kapcsol össze. Mi a tartalmi hasonlóság Krisztus és a hegy között? A legtöbb vallás a hegyet - talán a magasság és titokzatosság miatt - az istenséggel való találkozás helyének tekinti. A Bibliában is a kinyilatkoztatás és az Istennel való találkozás elsődleges helye (v. ö. : Mózes, Illés történetei, Jézus színeváltozása stb.) Ezzel a teoló267