Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Molnár Ferenc: Megjegyzések Szent Jeromosnak a Márk-evangélium harmadik fejezetéhez irt kommentárjához

ház életét a gnőszticizmussal folytatott küzdelem köti le. Védekezése többrétű. Egyrészt megszületik az egységesen átgondolt, rendszerbe foglalt keresztény tanitás. így születnek meg az első nagy teológiai rendszerek Iréneusz, Tertulliánus, Ori- genész tollából. Mindkét félnek fontos fegyvere a Szentirás. Ezért védekezésül a mindenfajta gnósztikus, "tudós” iratok ellen megállapítják a Szentirá^s kánonját.

Súlyos válság alakul ki az Ószövetséget illetően . is. A Rómában tanitó Markion az Ószövetség egészét elveti. Nem az Ó- szövetség anyagát, hanem a keresztény üdvtörténeti szemléletet utasitja el. Szerinte az Ószövetség teremtő Istene és az Újszövetség Megváltója nem ugyanaz, sőt szembeállítja őket mint a. jó és rossz végső principiumait. Jézus azért jött, hogy az Ószövetség Istenének rabságából megszabadítson minket. Szükségessé vált tehát az Ószövetség érvényének megvédése. Az antignosztikus egyház tanítását először Szent Iréneusz foglalja össze az Adversus haereses cimü müvében. A gnószticizmus- sál szemben lefekteti az üdvtörténet teológiáját. Ugyanaz az Isten teremtette a világot, választotta ki Abrahámot, kötötte a szövetséget, küldte a prófétákat, jelent meg Jézus Krisztusban és adott küldetést az apostoloknak. Az üdvtörténet folytonos, csak szakaszokra oszlik. Az előző fázisokat csak az utóbbiak fényében lehet megérteni. Az üdvtörténet lépésről lépésre tökéletesedik, fokozatos átmenettel vezet a beteljesedésre:Krisztus felé. Amint az Ószövetség tökéletlen, mert az újszövetségi beteljesedést készíti elő, úgy az Újszövetség is túlmutat önmagán, mert célja az eszkatológikus beteljesedés. Aszentirás- magyarázat kulcsa tehát az üdvtörténeti távlat felfedezése. Min- den szentirási részt a Krisztussal .való' kapcsolatában kell szemlélni. A különböző korból és szerzőktől származó könyvek kiegészítik, magyarázzák egymást, felfedik egymás gazdaságát, pótolják egymás hiányosságait. A gnósztikus válság elmúltával Iréneusz Udvtörténeti szintézise a keresztény teológiai hagyomány állandó részévé vált. Ebben a korban a teológia és a szentirás-magyarázat elválaszthatatlanul egyet alkot. Az egyházatyák szentirás-értelmezésére jellemző az a törekvés, hogy egy-egy szentirási helyet igyekeznek minél több má262