Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Németh László: Az istenképiség Szent Ireneusznál

Megváltó születése lebegett (19). Az Adám-Krisztus párhuzam nem antitézis, mint Pálnál, hanem a két teremtésrend célosságban összecseng (20). Amikor tehát Isten képére és hasonlatosságára formálja az embert, ez már eleve a testté lett Fiúra, Krisztusra vonatkozik (21).

2/ A gnosztikusoknől a képiség és a hasonlatosság között különbség volt. A képiség a hylikus emberre vonatkozott, mig a hasonlatosság a pneumatikusokra (22). Ireneusz is különbséget tesz a kép és a hasonlatosság között (23). Nála azonban mindkettő ugyanarra az emberre vonatkozik és feloldhatatlanul egybe tartoznak. A képiség és a hasonlatosság a Fiú és a Lélek adománya (24) A képiség a megtestesült Fiúra vonatkozik, a hasonlatosság pedig a Lélekre. A kezdetben, Adám teremtésekor és a feltámadásban Isten Lelke teszi a képet hasonlatossá (25). A gnosztikusok a testet, a lelket és a szellemet szembe állították egymással és igy az emberiség három csoportját különböztették meg (26). Ireneusznál, ahogyan a képi19/ 3, 21, 10 (H 2, 120-121) v.ö. : L. Scheffczyk, i.m.45.

20/ L.Scheffczyk, i.m.45.

21/ 5,16,2 (H 2, 368): ... invisibile erat Verbum, cuius secundum imaginem homo factus fueret...; v.ö.: G. B. Ladner, Der Mensch als Bild Gottes WDF 124, 159;

RAC IV, 464.

22/ RAC IV, 467.

23/ Eltérő a szerzők véleménye, hogy minek a hatására tette ezt. Vannak akik úgy vélik, hogy a gnosztikusoktól vette át és keresztény értelmet adott neki. v.ö.: K. Prümm, Göttliche Planung und menschliche Entwicklung nach Irenaus Adversus haereses. 213. Mig mások szerint a megkülönböztetésben keresztény elődeihez kapcsolódik, v.ö.:

P. Schwarz, Imago Dei, 218.

24/ J. Daniélpu, i.m. 366.

25/ 5,1,3 {H 2, 316); v.ö.: J.Daniélou, i.m.367;

H-j. Jaschke, Der Heilige Geist im Bekenntnis der Kirche 1976, 314.

26/ Vanyó L., Dogmatörténet I. 134.

256