Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben
Most, hogy befejezésként a helyi egyházak összekapcsolódásának, az egyetemes egyház legfölsőbb strukturálódásának kérdéséhez érkeztünk, zárjuk be tanulmányunkat ennek kapcsán A.Schmemann gondolatsorával. Persze, tudjuk azt, hogy az au- tokephal ortodox egyházak nacionalizálődása saját teolőgusak számára is botrány. Az is köztudott, hogy a keletiek nehezen barátkoznak a primátus gondolatával, tudniillik hogy az egyetemes egyház szintjén Krisztust, a Főt és Jegyest e földön is képviselheti egy "vicarius", a pápa. De bizonyos, hogy a zsinat óta a katolikus megújulás is rengeteget merit a náluk elevenen megőrzött ősi theo-logiáből, mely mindig Istennek kinyilatkoztatott Szavát, titkát szemléli és alkalmazza a konkrét helyzetekre, "Az egyházra lehet alkalmazni hasonlatszerüen a háromsági teológiát. Miként a Szentháromság három személye nem osztja meg az isteni természetet, minthogy mindegyikük teljességgel és elevenen birtokolja azt, hasonlóképp Krisztus Egyház-Testének természete sem oszlik meg az egyházak sokfélesége révén. Viszont ahogyan meg lehet "számolni" az isteni személyeket, az elsőt, másodikat és harmadikat - Nagy Szent Bazil kifejezése szerint -, ugyanigy fel lehet sorolni az egyházakat, s közöttük is egyfajta hierarchia valósul meg. Ebben a hierarchiában van első egyház és első püspök. E hierarchia nem kisebbíti az egyházakat, egymásnak alárendelve őket:mindössze az a rendeltetése, hogy segítségével minden egyes egyház az összesből éljen, az összes pedig az egyesekből; mert éppen ez az összesnek mindenkiben és mindenkinek az összesben megvalósuló élete jelenti a titkát Krisztus Testének, a mindent mindenekben betöltő teljességnek" (14). (14) Schmemann: La notion de primauté dans l’Eglise .......... 14 242
