Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben

keresztelkedő szamariai és görög származású tanítványok támogatását élvezte. Az üldözés megindulása a diakónusok elmenekülését, s ezáltal az első igazi "helyi egyházak" megalapítását eredményezte. Másrészt a görögök kiűzése folytán megszilárdult a zsidósághoz könnyebben alkalmazkodó presbitereknek, főként pedig Jakabnak helyzete a leegyszerűsödött jeru- zsálemi hierarchiában (29).

2. "Más egyházak" kialakulása a pogány misszióban

Talán soha föl nem mérhette cselekedetének jelentőségét az a "néhány ciprusi és kirenei férfi", akik Szent Lukács tömör tudósítása szerint "Antiochiába eljutva a görögökkel is szóba álltak" (11,20). Akarva-akaratlanul olyan közösség létrejöttét alapozták meg a Szentföldön kívül eső városban, amely a pogánykeres ztény túlsúly ellenére is már kezdettől fogva Jahve Ígéretei örökösének tartotta önmagát. "Nagyon sokan az Úrhoz tértek" (30), s főleg ezzel a számbeli gyarapodással járhatott együtt, hogy csakhamar az egész elvetett zsidóság örökösének, a régi "qahal" helyett a pogányok köréből kiválasztott "ekklé- sziának" tekintették gyülekezetüket. A Jeruzsálemből hozzájuk költözött próféták (31) is táplálhatták bennük ezt a tudatot; ők ugyanis a Szentlélek szavára itt is meg merték tenni azt, ami eddig kizárólag az ősi "anyaegyház" gyakorlata volt, kézráté- telükkel a pogánymissziő apostoli feladatára rendelték Pált és Barnabást (32). A közösség elkülönülését, önállósodását elősegíthette az a tény is, hogy mig a palesztinai keresztényeket a

29/ vö. Vanyó 36-42. 30/ ApCsel 11, 24 31/ ApCsel 11,27 32/ ApCsel 13, 1-3

211