Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben
döbbentek rá, hogyan kell fölülemelkednie az igazságért küzdő teológusnak az otthoni szóhasználat korlátain: szinte kísértetiesen hasonlít egymáshoz hármuk kibékülése az éppen soron lévő antiochiai pátriárkával: Meletiosszal és a későbbi János pátriárkával. Példájuk mindmáig korszakalkotó tetteket, egy- házujitő kibéküléseket ihletett, amint ezt például VI. Pál pápa 1967. jul. 25-én Konstantinápolyban kifejezésre juttatta (13). Sajnálatos módon viszont azt is be kell vallanunk, hogy "az egyházban gazdagságot jelentő sokféle szokás" iránti ősi tolerancia nem mindenkor diadalmaskodott. Kelet és Nyugat egyházfőinél egyaránt megtörtént, hogy amennyire nagystilüek voltak saját egyházkormányzati területükön, annyira szűkkeblűén birálgatták a többiek gyakorlatát. "Rómában a pápai primátus tétele összekapcsolódott egy olyan törekvéssel, hogy a liturgikus szokásokat s az előírásokat a római egyház gyakorlatához kell hozzáfaragni. Ráadásul olyan alapelvre hivatkoztak itt, a- mely egyenest ellentéte volt a hagyományos elvnek. Tudniillik ’ha Péter hitét valljátok, Péter hagyományát kell tartonotok egyházfegyelem és liturgia terén is’ " - fogalmazta meg néhány esztendeje Regensburgban Y.Congar (14). Gyakorlatilag már megtalálható ez az irányvonal Damasus (15), Siricius (16) és I. Ince pápa dekrétumaiban (17), sőt példákkal ékesitve lehetne 13/ Tomos Agapis, Rome et Istanbul 1971, n. 172 374. 14/ A "Gesellschaft für das Recht der Ostkirchen” gyűlésen elhangzott beszéd megjelent: Irénikon 53, 291-3 1 3 15/ Deer, ad Gallos: "Si ergo una fides est, manere debet et una traditio. Si una traditio est, una debet disciplina per omnes ecclesias custodiri." 16/ Epist. 1.; "Nunc praefatam regulam omnes teneant sacerdotes, qui nolunt ab apostolicae petrae, quam Christus universalem construxit ecclesiam, soliditate divelli. " 17/ Epist. 25.: "nulla diversitas, nulla varietas in ipsis ordinibus et consecrationibus haberetur. " 202