Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Melles Tivadar: A tékozló fiu

Melles Tivadar A TÉKOZLÓ FIÚ (Lk 15, 11-32) Különböző szempontok szerint elemeztük a parabolát. A "klasz- szikus felbontás "egyik lehetősége a következő: Bevezetés? "Egy embernek .. elosztotta köztük vagyonát’’’ (15,11-12). Kulcssző: Apám. Tárgyalás: 1. Bűn és bunhődés (15,13 illetve 15,14-15). 2. Megtérés és hazatérés (15,16-19 illetve 15,20a). 3. Az apa és fiai találkozásai (15,20b-24-ig, ill. 15, 25-30). Befejezés: "Azt mondta neki .. (15,31-32). Kulcssző: Fiam. Az elbeszélés környezetében sok szempontból hasonló törté­neteket találunk: "Az elveszett bárány" (Lk 15, 1), "Azelveszett drachma". A külés mozzanatok részben azonosak: el veszett, meg­keresi, megtalálja, örülnek. Kevésbé szoros tartalmi kapcso­lat van a "hűtlen intéző" (Lk 16, 1) és a "farizeus és vámos" (Lk 18,9) parabolával. Más szempontú elemzések elősegíthetik a parabola gazdasá­gának feltárását: 15, 11-21-ig csak "egyirányú" dialógus folyik, csupán a tékozló fiú szól ismételten apjához gondolatban és valóságosan. 15, 22-27-ig beszélgetési láncolatot láthatunk: apa szolgákhoz, egy szolga a másik fiúhoz. 15, 28-32-ig tart az "igazi” párbeszéd, de már”ismert" tar­talommal. Az otthon maradt fiú az apjának szemrehányást tesz, de az apa "csak” a szolgákhoz intézett szavait ismétli meg érvelésként édes fiának. Saját édes fiának örökségéből ünnep­181

Next

/
Thumbnails
Contents