Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

gára is, sőt számára még a holtak szomorú sorsának megváltoztatása is lehetséges (v. ö, íz. 24,21; 25,8; 27); ha a jámbornak rosszul megy a sora e világon, odaát bőséges visz- szafizetésben lesz része (v.ö. íz. 53,10-12; 26,19; Hán. 12. f. ).

Az Ószövetség mindazonáltal sohasem megy el olyan mesz- sze, hogy elfogadná minden ember feltámadását. Határozottan tagadják ezt még a Jézus korabeli szadduceusok is,

A feltámadás gondolatának kifejlődése magával hozta a fogság előtti "Jahve-napja" elképzelés átértelmezését és továbbfejlődését is. Az eddigi bűnös létre Ítéletet mondó és az esz- katon kezdete előtt álló "Jahve-napja" átalakul apokaliptikus- kozmikus jellegit, világméretű megsemmisülés-nappá. Jól érzékeltetik ezt a fordulatot Joel próféciái (2,1-11; 3,3-4; 4,14) és a fogság késői szakaszában keletkezett íz. 13. Érdemes megfontolni; ha feltételezzük az egyes emberek feltámadását, mint jutalmat vagy büntetést, a feltámadás előtt be kell iktatnunk egy sorsukat eldöntő Ítéletet is.

A feltámadás olyan esemény volt, amelyet nem lehetett beépíteni a jelenbe, s következésképpen abba az eszkatonba sem, melyről a fogság előtti próféták beszélnek. Nem maradt más lehetőség, mint az, hogy kiemeljék Jahve-napját az eddigi esz- katolőgikus keretek közül és végidőbeli ill. történe le mvégi e■l seménnyé alakítsák át. Most lett először a szó szoros értelmében "utolsó nappá" ill. "utolsó Ítéletté". Ehhez hozzákapcsolódik még valami: az "Utolsó nap" előtt minden emberre kiárad majd a lélek (Joel 3,1 -5), mivel mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy erre az "utolsó napra" még igazán felkészüljön. Elsőként tehát a fogság utáni prófécia alakítja ki azt az eszkatológiai felfogást, amit az Újszövetség a Mk. 13- ban (v.ö. Mt. 24; Lk. 21.) elénk tár. Ebből a nézőpontból kezdik magyarázni ill. átértelmezni a fogság előtti szövegeket is.

178