Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Klaus-Dietrich Schunk: Az ószövetségi próféták eszkatológiája s annak átalakulása a fogságban és a fogság utáni időkben

Mielőtt megkérdeznénk a megfelelő szövegeket, előbb szeretnék arra rámutatni, hogy az Ószövetség sohasem alkalmazza a "Masiach” szőt kifejezetten egy eszkatolőgikus alakra. Véletlen-e ez vagy tudatos? Azt mindenesetre nem lehet kétségbe vonni, hogy a pröfétai szövegek egyértelműen beszélnek egy eszkatolőgikus uralkodóról, akit Jahve iktat be és aki Jahve teljhatalmával cselekszik. A "Messiás" szó alkalmazása erre az eszkatolőgikus alakra megengedett, sőt indokolt a mi esetünkben, hiszen gondoljunk csak arra, hogy ez a sző "Föl- kent”-et jelent, s a zsidó királyokat nevezték igy, akiket Jahve földi régenseinek tekintettek.

Az un. messiási jövendölések köréből válasszunk ki most hármat tézisünk igazolására: az íz. 8, 23-9, 6-ot; a Jer. 23, 1 - 8-at és a Zak. 9, 9-10-et. Először az izaiási szöveget fogjuk megvizsgálni, melynek kérdésünket eldöntő versei (2a; 4-6) fordításban igy hangzanak:

2a "Nagy ujjongással töltőd el őket,

kitörő örömet adsz nekik. . .

4 Mert minden harcban viselt sarut, minden vérben forgatott ruhát elégetnek, s tűznek lesz martaléka.

5 Mert gyermek születik, fiú adatik nekünk,

s az ő vállára kerül az uralom, így fogják hivni:

Csodálatos, Tanácsadó, Erős Isten,

Örök Atya, Béke fejedelme.

6 Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által.

Mostantól mindörökké ezt teszi

a Seregek Urának féltő szeretete. "

173