Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
szén már annyi minHent elmondtunk,nem akarjuk a csendet megzavarni, mert boldogok vagyunk ebben a törékeny egyensúlyban; ez az a pillanat, amikor kevés választ el az álmodozástól, A benső csendben megszűnik a gondolatok és érzelmek minden kavargása, de ugyanakkor teljes éberséggel kitárulkozunk Isten felé. Amikor tudunk, tökéletes csendben kell maradnunk, soha sem szabad azonban megengednünk, hogy egyszerűen elégedett hangulatba süllyedjünk. Ennek megelőzésére a nagy ortodox Írók figyelmeztetnek, hogy soha ne hagyjuk el teljesen az imádság" megszokott formáit, mert azok is, akik elérték ezt a szemlélődő csendet, szükségesnek érezték, hogy a lelki gyengeség veszélyének pillanataiban újra imádságos szavakat használjanak, amig az imádság ismét a csöndre nem vezetett, A görög egyházatyák ezt a csendet, az "iszikiát" (hészükhi- át) tartották az imádságos élet kezdő, és egyben legvégső pontjának. A csend az az állapot, amikor a lélek és a test minden energiája tökéletes nyugalomban, békében és figyelemben megállapodik, teljes éberségben, és mégis minden nyugtalanságtól és hullámzástól mentesen. Az egyházatyák számos Írásukban megvilágítják ezt a kérdést a tó vizének hasonlatával. Amig a viz felszíne fodrozódik, semmi sem tükröződhet benne tökéletesen, sem a fák, sem az ég, amikor viszont a felszín nyugalomban van, az ég hibátlanul tükröződik, a parti fákkal együtt minden tisztán kivehető, éppúgy, mint a valóságban. Az egyházatyák egy másik - az előzővel rokon - hasonlata szerint, amig az iszap a tó fenekén nem ülepedik le teljesen, a viz zavaros marad, és semmi sem látható benne. Mindkét példa az emberi szív állapotára vonatkozik. "Boldogok, akiknek szivük tiszta, mert ők meglátják az Istent" (Mt. 5, 8). Ameddig az iszap kavarog, semmi sem látható tisztán a vízben, és amig a felszín fodrozódik, a környező partokról semmi sem tükröződhet a tóban tökéletesen. 159